Szolidaritási hozzájárulás: Az Alkotmánybíróság döntése és a főváros helyzete
2026. január 21-én, az Alkotmánybíróság (AB) határozatával megtagadta annak a megállapításának elfogadását, miszerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó törvényi és rendeleti keretek az Alaptörvénnyel ellentétesek. Az AB nem vizsgálta érdemben a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályait, hivatkozva arra, hogy egy korábbi, 2024-es döntés már irányadó e kérdésben. A 2024-es határozat megállapította, hogy az állam jogosult ilyen hozzájárulás beszedésére, ám hangsúlyozta, hogy a hozzájárulás összegének meghatározása tisztességes eljáráson kell, hogy alapuljon, és annak mértéke nem lehet olyan nagyságrendű, hogy veszélyeztesse az önkormányzati feladatok ellátását. Karácsony Gergely főpolgármester szerint ezek a feltételek 2025-ben sem valósultak meg, ezért az AB döntése után folyamatban lévő perben továbbra is küzdenek igazukért.
A szolidaritási hozzájárulás ügye már másodszor került az Alkotmánybíróság elé. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma 2023-ban ismételten kérte a testület állásfoglalását, tekintettel arra, hogy az önkormányzatra rakodó szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű és aránytalan, így nemzetközi szerződésekkel ellenkezőnek minősülhet. Az AB a fővárosi önkormányzati választások utánra halasztotta a döntést, amelyben kiemelte, hogy a kincstárnak a beszedés előtt közigazgatási hatósági eljárást kellene lefolytatnia, hiszen a hozzájárulás nem adó, melynek megalapozottsága vitathatatlan. A fővárosi önkormányzatot ügyfélként be kell vonni az eljárásba.
Karácsony Gergely megjegyezte: „Azt sem tudjuk, hogy más településeket támogatunk vagy csak azért veszik el ezt a pénzt, hogy valamelyik fideszes pénzembernek hosszabb jachtja legyen.” Az AB határozata után az Orbán-kormány tavaly módosította a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módját, és idén már a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton közölte az egyes települések által fizetendő hozzájárulás mértékét. A 2026-os befizetési rendet már kihirdették, és az Orbán-kormány tavalyi gyakorlata eltérően kezelte a határidőket, hiszen az első részletet már januárban kérik, míg a fővárosnak 11,7 milliárd forintot kellene befizetnie.
A helyzet tovább bonyolódik, mivel a főváros számára nemcsak a befizetendő összeg változott meg, hanem a feltételek is. A tavalyi 89 milliárd forint helyett idén már 97,7 milliárd forintot kellene teljesítenie, miközben a főváros gazdasági helyzete már tavaly is kritikus volt. A Fővárosi Törvényszéken a 2025-ös befizetést érintő per, amelyet korábban az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztettek, most újraindul. Az AB korábbi döntése alapján a 2023-as évekre vonatkozó perben a törvényszék már jogerősen kimondta, hogy az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta a 28,3 milliárd forintot. A főváros vezetése abban bízott, hogy a kincstár visszafizeti a pénzt, ami azóta sem történt meg, és a Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat. A 2024-es kötelezettségről indított per tárgyalását szintén már kitűzték.
