Csepeli György: A háborúk visszatérése elkerülhetetlen
Csepeli György, a neves szociálpszichológus, meglehetősen borongós jövőképet festett a háborúk elkerülhetőségével kapcsolatban. Szerinte a háborúk folyamatos visszatérése a történelem során nem csupán egy véletlen, hanem az emberi természet velejárója. Az interjú során fontos filozófiai kérdéseket vetett fel, amelyek tükrözik, hogy a háborúk szükségszerűen kapcsolódnak az emberi léthez.
Krisznahorkai László 1999-es regénye, a „Háború és háború” is ezzel foglalkozik, bemutatva, hogy a háborúk az emberi történelem szerves részét képezik, nem csupán csapásai a sorsnak. Hérakleitosz gondolatai és Heidegger lételmélete is alátámasztják azt, hogy a háború az identitás szempontjából nélkülözhetetlen, hiszen az ember önmagát az ellenséghez való viszonyában határozza meg.
Az emberi természet és a béke
Csepeli kifejti, hogy a béke, bár kívánatos állapot, nem jelenti azt, hogy a háború lehetősége ne munkálkodna a háttérben. A béke helyzete mögött mindig ott húzódik a konfliktus potens formája. Az emberi lét természeténél fogva konfliktusos, és ez az alapprobléma hozza magával a harcok folytonos megjelenését. Az új generációk, akik nem tapasztalták meg a háborúkat, hajlamosak könnyebben belecsúszni a konfliktusokba.
Az emlékezet szerepe
A múlt tapasztalatai és emlékei, mint a háborúk borzalmai, fokozatosan elhalványulnak az új generációk tudatában, így a háborúk emlékezete is átadódik a feledésnek. A múlt folyamatos jelenléte az interneten ellenére, az emberek nem tanulnak a történelemből, és a régi tragédiák újra megismétlődhetnek. Csepeli hangsúlyozza, hogy a létfeltételek állandóan változnak, ám a kiindulási problémák nem, és ez a status quo a háború elkerülhetetlenségét jelzi.
XXI. századi háborúk
A XXI. század háborúi radikálisan eltérnek a múltbeliektől. A modern háborúk nem csupán a hagyományos terepen, hanem a kibertérben is zajlanak, és az emberi tényező szerepe jelentősen csökkent. A drónok és a mesterséges intelligencia felnövekvő szerepe miatt a harci cselekmények már nem igénylik az emberek jelenlétét, ami új kihívásokat teremt a globális konfliktusokban.
A globalizáció folyamatait Csepeli negativ globalizációnak nevezi, ahol a klímaváltozás, a túlnépesedés és a migrációs problémák egyre hangsúlyosabbá válnak, visszahatva a konfliktusok természetére. A világ komplexitása miatt egy apró változás is drámai következményekkel járhat, ami megnehezíti a háborúk okainak és lefolyásának megértését.
Béke Európában
Habár Csepeli borongós jövőképpel tekint a háborúk elkerülhetetlenségére, azt is hangsúlyozza, hogy Európa békéje a második világháborút követő francia-német kibékülésből és az EU alapvetéseiből származik. Itt viszont a migrációs feszültségek és a sokrétűség kezelhetetlensége új kihívások elé állítja a közösséget. A helyzet bonyolult, és az EU nem mindig tud hatékony megoldásokat adni a felmerülő problémákra, aminek következményeként csökken a béke megőrzésének esélye.
A háborús hangulat növekedése és a populizmus térnyerése is komoly aggasztó tényezők, amelyek újra meg újra megkérdőjelezik a múlt tapasztalataiból fakadó békés jövő ígéretét. Csepeli szerint, bár az európai béke eddig tartó sikerét számos tényező befolyásolja, a jövő kilátásai közel sem biztosak.
Forrás: nepszava.hu/3305544_csepeli-gyorgy-haboru-beke-civilizacio-interju
