Krasznahorkai László Ünnepe a Nyitott Műhelyben
Ahogyan azt Víg Mihály zeneszerző fogalmazta meg: „Nálam jobban senki nem örül Laci sikerének.” E szólat az író, Krasznahorkai László tiszteletére rendezett Krasznahorkai-napon hangzott el a Nyitott Műhelyben, ahol az irodalmi Nobel-díjat december 10-én átvevő szerző munkássága előtt tisztelegtek. A rendezvény keretében először a Sátántangó című regény mélységeit elemezték a Litera Klub Olvasókör tagjai, majd a Képmegnyitás című előadássorozat aktuális részében hét szerző olvasta fel a Krasznahorkai külföldön megjelent műveinek borítóihoz írt szövegeit.
A rendezvény különlegessége, hogy a borítók reprodukciói mellett Krasznahorkai magyar nyelvű köteteivel is megismerkedhetett a közönség. A kurátor, Sándor-Szendrényi Dániel elmondta, hogy e gesztussal a szerző nemzetközi és hazai hatását szerették volna hangsúlyozni. A borítók között szerepelt a Sátántangó portugál fordításának képe, amelyen egy meztelen nő fekszik egy szörny hátán, és a Seiobo járt odalent olasz kiadásának borítója, amin egy gém látható.
Élő Szavak
A felolvasások nemcsak a művek képi világát idézték fel, hanem Krasznahorkai regényeinek szereplőit és tartalmát is. Babarczy Eszter Az ellenállás melankóliájának angol nyelvű kiadásához írt szöveget, melyben a képen látható hatalmas tömegről, valamint a cilinderes Halál karakteréről beszélt, említve a történet három kulcsszereplőjét is: Valuskát, a bolond postást, Eszter urat, az értelmiségit, és a pusztítást hozó Herceget. Bakos Gyöngyi szintén az ellenállás melankóliájához, a német kiadásra reflektálva, a kisváros éjszakai csöndjének és mozdulatlanságának atmoszféráját festette le, továbbá a mű ritmusáért is felelősséget vállalt. Török Ábel a francia kiadású Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című regény egy lírai utazását ragadta meg.
Zenei Kíséret a Sátántangóból
A rendezvény zárásaként Víg Mihály zongorázott, a Sátántangó portugál verziójához játszott, egy dinamikus és költői zeneművet összeállítva. A zenei előadás az adaptációban Irimiás szerepét eljátszó zeneszerzőt idézte, akinek a megérkezését az alföldi telep lakói várták.
Krasznahorkai és a Japán Kultúra
A program végén Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, még felolvasott egy haikut, amelyben hangsúlyozta, hogy Krasznahorkai László is közel áll a japán kultúrához, ami néhány művében rendkívüli fontossággal bír. A vers, amely a közönséget is megérintette, így hangzott: “Lelkünk fájdalmát / most feltárod előttünk / s megszabadítasz.”
Az esemény célja a magyar irodalom nemzetközi elismerésének és Krasznahorkai László műveinek bemutatása volt, amely nem csupán hazai, de globális szinten is jelentőséggel bír.
Forrás: nepszava.hu/3304758_eletre-kelt-krasznahorkai-boritok
