A vidéki újságírás kihívásai
2007-ben egy elszánt csapat tagjaként vágtam bele a vidéki újságírás világába, amikor elindítottuk saját hírportálunkat. Kezdetben nem tudtunk sokat az internetes újságírásról, de egyértelmű volt számunkra, hogy ez a jövő. Egy sikeres IT-szektorban tevékenykedő üzletember támogatásával vágtunk neki a megyei hírportál fejlesztésének, amelynek célja egy gyors ütemű hálózattá való kinövés volt. Újságíróként úgy éreztük, szükséges lenne szoros szakmai kapcsolatot kialakítani a hazai médiaszíntér egyik meghatározó szereplőjével, a Népszabadsággal.
Az első találkozó
Szerencsénk volt; személyes ismeretség révén kapcsolatba tudtunk lépni a lap akkori főszerkesztőjével, akit korábbi pódiumbeszélgetések során ismerhettünk meg Békés megyében. Terveinkkel írásban megkerestük őt, és felszólította csapatunkat egy személyes találkozóra a fővárosi szerkesztőségében. Mielőtt elmentünk, sejtettük, hogy egy igencsak kényes témába nyúlunk, de a találkozótól függetlenül gondoltuk, hogy a levegőben tapintható feszültség talán konstruktív párbeszédet eredményezhet.
A megvetés légköre
A megbeszélés során, amint beléptünk a főszerkesztő irodájába, az egyik szerkesztő hirtelen megjelent, meglepetten méregetett minket és a bemutatkozás után úgy tűnt, hogy el sem tudja képzelni, miért is ülünk ott. Amikor elkészült a bemutatás, az első kérdése, amely tükrözte a fővárosi elit iránti megvetését, az volt: „És Békéscsabán lehet újságot írni?” A kérdés kínos csendet teremtett, és egyértelműen kisült belőle, hogy a vidéki újságírás alacsonyabb rendűnek számít a szemében, mintha az ottani eseményeknek nem lenne súlyuk vagy jelentőségük.
A helyi újságírás jelentősége
Látva a helyzetet, kollégám bátor megfontoltsággal reagált a megvetésre, és visszakérdezett: „És Budapesten lehet újságot írni?” A főszerkesztő reakcióját meglepte a kérdés, de nem is sejtette, hogy mostantól egy hatalmas paradoxonra irányította a figyelmet. Munkatársam nyugodtan folytatta: „Mit mondhatunk a budapesti sajtóról az Egyesült Államokból vagy más nagyvárosokból nézve? Mi látszik valójában?”
A beszélgetés során végig jelezte, hogy a vidéki sajtónak éppen olyan értéke van, mint a fővárosinak, és a vidéki hírforrások is tudják formálni a közbeszédet. A beszélgetés végén főszerkesztőnk csendben megadóan bólintott, majd elhagyta a szobát, egyértelművé téve, hogy a vidék és a főváros között már nem egyértelmű a határvonal, és a hírmegosztás társadalmi szerepe mindkét irányból megköveteli a tiszteletet.
Forrás: nepszava.hu/3301718_hol-lehet-ujsagot-irni
