Az ukrán nép identitásának megrendülése
A háború okozta sokk az ukrán nép jellegzetes sokszínűségének eltűnését hozza magával. Fedinec Csilla, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, hangsúlyozta, hogy ez a változás mélyen érinti Ukrajna nemzeti identitását. Az ukrán kulturális élet jelenlegi állapota ellentmond a régóta hangoztatott elképzelésnek, miszerint a háború csendet teremt a művészetekben.
Katonák és költők – Példák a frontvonalról
Julia Pajevszka, az Ukrán Nemzeti Gárda tisztje, tapasztalatait osztotta meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Katonaorvosként a harcmezőn tapasztaltakat versbe foglalva kommunikálta a háború valóságát. A fogság ideje alatt szerzett élményei, amelyek Mariupol kórházaiban, Donyeck pincéiben helyezkedtek el, inspirálták alkotásait, amelyek most Ukrajnában a háborús irodalom sikerlistáit vezetik.
História és jelen – Ukrajna állapotának megértésére
Fedinec új könyve, „Ukrajna, nacionalizmus, kisebbségek”, feltárja az európai jelenlétet, amely a háború kontextusában alakítja a nemzettudatot. A nemzet önazonossága nemcsak a háború folytán, hanem a történelmi kontextusban is gyökerezik, amely kihatással van a területen élő kisebbségekre is. A kárpátaljai magyarok tapasztalatai világítanak rá arra, hogy milyen sokrétű a vélemény a helyi politikai kontextusról.
Dosztojevszkij öröksége vagy csak egy elfeledett név?
A Dosztojevszkij-jelenséggel foglalkozó beszélgetés során a résztvevők a klasszikus orosz író halhatatlanságát firtatták. Pavel Fokin és Horváth Géza véleménye szerint Dosztojevszkij művei továbbra is hatással vannak a modern olvasókra, akik a lélek mélységeivel és titkaival való foglalkozás érdekében keresik fellélegzést. Fokin arra figyelmeztetett, hogy ez az író nem helyettesíti az olvasót, hanem párbeszédet folytat vele, amivel arra ösztönzi az olvasót, hogy saját kutatásába merüljön.
Han Kang új műve – A történelmi trauma feltárása
Szombaton Han Kang, a legutóbbi Nobel-díjas író, új regényét mutatta be. A „Nem válunk szét” című kötet a Dél-Koreában történt csedzsui mészárlásra reflektál, amely évtizedekig tabu volt. A könyv hangulata a gyászolás lehetetlenségét érzékelteti, és a történeti traumákat fedi fel, amelyek a modern Dél-Korea arculatát formálják. Az írónő szabadversei e fájdalmas múlt köré szőttetett, bemutatva, hogy a teljes igazság feltárása sosem lehet teljes.
Az irány, ahogy a művészettől félnek a hatalmak
A költészet és próza ereje, amely képes megkérdőjelezni a hatalom narratíváit, újra és újra relevánsá válik. Az autoriter uralkodók mindig is féltek attól, hogy a kulturális események és a szabad gondolkodás veszélyezteti hatalmukat. Az irodalom, mint olyan tudás, amely elengedhetetlen az emberi tapasztalatok megértéséhez, mindig is kulcsszerepet játszott a társadalmi igazságtalanságok feltárásában és a valóságral való szembenézésben.
Forrás: nepszava.hu/3296947_bortoncellakban-sem-hallgatnak-a-muzsak
