Soros György és a magyar értelmiség: Egy ellentmondásos kapcsolat
A közeljövőben megjelenik Kácsor Zsolt új könyve, a „Tisztelet Sorosnak! – Hatvankét tanúságtétel”. E kötet felállítása Fellegi Ádám ötlete alapján született, aki a Soros György elleni gyűlöletkampány következtében érezte, hogy védelmébe kell vennie az üzletember becsületét. Az írás arra kérdezi rá, hogy milyen kapcsolódási pontok rejlenek a Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és a magyar-amerikai miljardos között.
Miközben mindketten Budapesten születtek, és megkérdőjelezhetetlenül magyarok, a közös vonásaik között kiemelkedik a szabadság iránti elköteleződésük. Soros a rendszerváltás időszakában jelentős összegeket fordított Magyarország demokratikus alapjainak megerősítésére, támogatva különféle civil szervezeteket és ösztöndíjakat biztosítva a hazai tehetségeknek. Fellegi Ádám a könyvben az egykori Soros-ösztöndíjasokat kérte fel, hogy osszák meg tapasztalataikat az ösztöndíj eredményeiről.
Az érintettek válaszai: Hálátlanság vagy elköteleződés?
Szomorú tény, hogy a megkeresett tudósok és értelmiségiek közül csupán 62-en reagáltak. Fellegi Ádám ezt a hálátlanság jeleként értelmezi, megemlítve, hogy talán többen is elkerülték a hatásos védekezést a Soros-ellenes gyűlöletkampány miatt. Az érintettek közül sokan úgy tűnik, nem tartották időszerűnek a kiállást, ami újabb kérdéseket vet fel a közéletünket érintő társadalmi felelősségről.
Angyalosi Gergely irodalomtörténész például így fogalmaz: “A Soros Alapítvány nem csupán támogatott, hanem megerősítette az önbecsülést.” E mellett Deák Ágnes történész is hangsúlyozza, hogy az alapítvány támogatása nélkül sok kutató nem lenne képes érvényesülni a nemzetközi színtéren.
A könyv jelentősége és a társadalmi ébredés
Fellegi Ádám azt is hangsúlyozza, hogy az igazság nem attól igaz, hogy hányan mondják, hanem attól, hogy kik mondják. Romsics Ignác történész példája jól illusztrálja ezt, hiszen a hivatásának elismertsége és tisztasága vitathatatlan. Az elit értelmiségiek véleménye, bármennyire is kis számú, azért fontos, mert ők azok, akik nem nézhetik el a hatalom manipulációját.
Olyan tudósok, mint Ferencz Győző költő vagy Stefano Bottoni történész mind-mind elismerésüket fejezik ki Soros György iránt, megkérdőjelezve a Soros-ellenes kampány etikai hátterét. Hogy mit jelent mindez a magyar társadalom számára, azt Fellegi Ádám további tanúságtételei jól alátámasztják. Azáltal, hogy a kötet megjelenése a tudományos élet elismert alakjainak támogatásával társul, Fellegi ezzel nem csupán a jelen, hanem a jövő irányába is üzen.
A nemzeti identitás és a felelősségvállalás kérdése
A könyv provokatív kérdéseket vet fel: Mit jelent a magyar nagyvállalkozók előtt Soros György példája? Fellegi Ádám elköteleződése, hogy jótékony célokra ajánlja fel vagyonának jelentős részét, példaértékű lenne, ha a hazai elit is követné ezt az utat. Az őszinte adakozás, amely a nagyvállalkozók között nagyon ritka, új lehetőségeket nyithat meg a társadalmi felelősségvállalásban.
Fellegi a jövő iránti várakozásaival együtt azt szeretné, hogy Soros György példája ne csupán egy emlék legyen, hanem egy élő és ható tényező a magyar társadalomban. A kötet végső soron megkérdőjelezi a hazai közbeszéd valamennyi aspektusát, és figyelemfelkeltést hivatott szolgálni a társadalmi igazságtalanságok ellen.
Forrás: nepszava.hu/3290887_kacsor-zsolt-celkeresztben
