A támogatási rendszer átalakítása és következményei
A közös EU-s agrárpolitika megváltozása váratlanul sok termelőt érinthet, a nemzeti hatáskörbe utalt részletszabályozás következtében. Az új struktúra lehetőséget teremt különböző agrárpolitikák párhuzamos létezésére az uniós tagállamokban. Ez különösen aggasztó lehet a hazai árutermelő gazdálkodók számára, akik drámai versenyhátrányba kerülhetnek, ha nem kerül megfelelően kidolgozásra a nemzeti feltételrendszer.
Közös Agrárpolitika: A kiszolgáltatottság növekedése
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a vélekedések miszerint csak a nagy gazdálkodók forrásai kerülnének veszélybe, megalapozatlanok. Az agrártámogatások rendjének jövője jelenleg még bizonytalan, azonban a tervezett változások következtében minden árutermelő gazdálkodót érinteni fog.
A KAP reformja és a támogatások csökkentése
A várható változások alapján a Közös Agrárpolitika (KAP) két pillére összevonásra kerülne, ami a második pillér megszűnését is jelentheti. A termelők versenyképességi, klímavédelmi és egyéb alapokból igényelhetnek támogatást, de a részletek egyelőre ismeretlenek. A javaslatok szerint az agrárium megsegítésére elkülönített forrásokért más szektorok is versenybe szállhatnak, ami alááshatja a mezőgazdaság hosszú távú céljait.
Változások és a magyar gazdák helyzete
A támogatások sorsa kérdéses, hiszen a mezőgazdasági-programozási költségvetés kerete 23%-kal csökken. A jelenlegi 386 milliárd euróról 296 milliárdra várható a csökkentés 2028-2034 között. A KAP-ra fordított források aránya a teljes büdzséhez képest így 32% helyett csak 15% körüli szintre csökken.
Egy újabb veszélyforrás: jogállamisági feltételek
A jogállamisági feltételek kiterjesztése az agrárpénzekre szintén újabb kihívásokat jelenthet a gazdák számára. A várható nemzeti hatáskörű részletszabályozások kialakítása a különféle agrárpolitikai modellek mellett növelheti a versenyhátrányt a magyar termelők számára. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége ezért egyeztetéseket kezdeményezett az Európai Bizottsággal.
Továbbá: A családi gazdaságok jövője
Az új költségvetési szabályozások szerint, az EU nem nyújtana földalapú támogatást 450 hektár felett. Az átlagos családi birtok Magyarországon körülbelül 50 hektár, így a gazdák nagy része még számíthat a támogatásra. A degresszív támogatási arányok bevezetése, amely már 150 hektár felett is csökkenthet, jelzi, hogy nemcsak a nagy gazdaságok, hanem a kistermelők is megsínylik a reformot.
A jövő agrárpolitikája: a szektor fenntarthatósága
A nagyobb területen gazdálkodók kulcsszerepet játszanak a kistermelők támogatásában, míg az új technológiák és innovációk elterjesztésében. Ennek ellenére az átalakítások következményei megkérdőjelezhetik a mezőgazdaság jövőjét, hiszen a versenyhátrány és a támogatáscsökkentés körülményei között a hagyományos gazdálkodás fenntarthatósága egyre inkább veszélyben forog.
Forrás: nepszava.hu/3290525_agrarpolitika-europai-unio-magyarorszag-gazdak-tuntetes
