Átszervezés és a bölcsészettudományi kutatások jövője
Június 17-én a Qubit cikke felkeltette a közvéleményt, amikor bejelentették, hogy az ELTE átvenné a HUN-REN humán- és bölcsészettudományi kutatóközpontjait. A hír nyomán azonnal elindultak a találgatások, hogy vajon megmaradnak-e ezek a kutatóhelyek, vagy csupán egy politikai totálisítást hajtanak végre rajtuk. A tudósok kritikája és a politika közötti feszültség azonban jóval összetettebb, mint azt első ránézésre gondolnánk.
A politikai nyomás megjelenése
A Magyar Tudományos Akadémia és az akadémiai közélet eddig is erős politikai nyomás alatt állt. Orbán Viktor miniszterelnök távolmaradása az MTA két évszázados évfordulóján már jelezte ezt a konfliktust, mint ahogy Schmidt Mária támadásai is, aki az Akadémiát sztálinista intézménynek nevezte. A helyzet azonban nem csak a politikai ellentétekből ered, hanem az akadémiai közélet struktúrájából is, amely tele van régi beidegződésekkel és átláthatatlansággal.
A tudományos élet kihívásai
Az akadémiai köröket belülről sújtja az a tény, hogy a tudományos munkát nemcsak a teljesítmény, hanem egy bonyolult, sokszor igazságtalan rendszer méri. A tudománymetria, amely a tudományos eredményeket számokban fejezi ki, nem veszi figyelembe a különböző tudományágak sajátosságait. A bölcsészettudományok esetében így gyakran olyan elvárásokkal találkoznak a kutatók, amelyek nem felelnek meg az ő munkájuk természetének.
Az ELTE és a HUN-REN viszonya
A HUN-REN jelenlegi elnöke, Gulyás Balázs egy modernizálási folyamatot szeretne elérni, de meglehetősen korlátozottan látja a bölcsészettudományok helyzetét. Közelgő reformjaival és elképzeléseivel a helyzetet nem külső politikai nyomás alakítja, sokkal inkább a szakmai szférában felnőtt elavult struktúrák és gondolkodásmódok.
A jövő elképzelései
Elképzelhetjük, hogy a bölcsészet- és humántudományok különálló kutatóközpont alá kerülnek, ahol a tudományos pályázatok és rendszerek valóban a tudományterületek specifikumait tükrözik. Azonban ennek a lehetősége egyelőre távolinak tűnik, mivel az ELTE irányítása alatt egy újabb bonyolult, nehezen navigálható rendszer alakulhat ki, amely nem biztosítja a szükséges forrásokat.
A társadalmi támogatás hiánya
Talán a legnagyobb probléma, amellyel a kutatóközpontok szembenéznek, a társadalmi támogatottság hiánya. A hétköznapi emberek számára a kutatások és a tudományos élet realitása láthatatlan. A politikai megosztottság még tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, mivel a kormánypárti és ellenzéki álláspontok éles ellentétben állnak egymással, így a tudomány sorsa gyakran a politikai harcok áldozataivá válik.
Összegzés
A jövőbeli kilátások nem tűnnek kedvezőnek, hiszen bár sokan hisznek a tudomány és a politika kölcsönhatásaiban, a helyzet valósága azt mutatja, hogy a reformok komoly hiányosságokkal küzdenek. Az aktuális politikai klima nem kedvez a bölcsészet- és humántudományok helyzetének javulásának, bármilyen irányba is lépjenek a döntéshozók a közeljövőben.
Forrás: nepszava.hu/3287652_atszervezes-felszamolas-leszamolas