A kórházi fejlesztések hiányának valódi okai
Az egészségügyi intézmények korszerűsítése és bővítése elhanyagolt terültet képvisel Magyarországon. Bár a kormány rendszeresen hivatkozik az uniós források elmaradására, a G7 elemzése más képet fest: a kórházfejlesztésekre fordított összegek alacsony szintje már a támogatások befagyasztása előtt sem változott jelentősen.
Adatok a sportcélú beruházások gyarapodásáról
Az építőipar az utóbbi években jelentős növekedést produkált, 2010 óta összértéke a korábbi évekhez képest több mint négyszeresére emelkedett. Azonban a szektor teljesítményének gyarapodását nem az egészségügyi vagy oktatási intézmények, hanem elsősorban sportlétesítmények – például sportcsarnokok vagy stadionok – építése vezette. Sportcsarnokokra 2018 és 2023 között 8–12-szer annyi pénzt fordítottak, mint a 2000-es évek végén. Kiemelkedő példa az MVM Dome, amely önmagában több mint 100 milliárd forintot emésztett fel.
A közösségi célú infrastruktúra háttérbe szorítása
Bár statisztikailag a közösségi célokat szolgáló létesítmények – például kórházak és iskolák – építési munkáinak értéke is nőtt, ezek bővülése messze elmaradt a sportcélú beruházások mellett. A közoktatási és egészségügyi szektor számára elköltött összegek reálértékben még a 2008–2012-es, gazdasági válságból kilábaló évek alacsony szintjét sem érték el. Statisztikák azt is feltárják, hogy az építési munkák arányában éles különbség érzékelhető: míg a sportlétesítmények esetében az építési munkák 90%-a új beruházásként jelent meg, a kórházak és iskolák esetében ennek jelentős része csupán felújítás vagy karbantartás volt.
A prioritások irányváltása
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint az épületek fejlesztésének növekedését főként a lakó- és ipari ingatlanok, illetve a sportlétesítmények gyors fejlődése hajtotta, míg az iskolákra és kórházakra fordított összegek visszafogott mértékben emelkedtek. Az olyan állami szereplők, akik az egészségügyi fejlesztéseket indokoltnak tartanák, csupán töredékét kapták meg annak a finanszírozásnak, amelyet a sportlétesítmények szinte következetesen birtokolnak.
Az állami döntések következményei
Az állam, mint a legnagyobb megrendelő, világos prioritásokat határozott meg beruházásaiban. Bár a statisztikák nem kizárólag állami kiadásokra vonatkoznak, a különböző szektorokra fordított összegek jelentős eltérései egyértelműen tükrözik az állami döntések irányait. Eközben a közpénzből finanszírozott sportszektor fejlesztése dominált, szinte teljes egészében állami finanszírozással megvalósítva olyan projekteket, amelyek piaci alapon is életképesek lehettek volna.
Egy egészségügyi örökség hanyatlóban
A kórházi infrastruktúra helyben toporgása a 2008-as válság utáni periódus stagnálásának hosszú árnyéka. Az inflációval korrigált adatok szerint az ezen a téren végzett építési munkák értéke messze alulmúlta a rendszer szinten tartásához szükséges beruházásokat – nemhogy a modernizációt.
Téma a politikai térfélen
A prioritások körüli politikai viták kiemelt szerepet kaptak az elmúlt évek közéleti eseményeiben. A kormány az ellenzéket és az európai uniós politikát próbálta okolni a kórházi fejlesztések hiányáért, ám az adatok világosan cáfolják ezt az állítást. Az állami költségvetési priorizálás kérdésköre az egészségügyi dolgozók, intézmények és egyéb közösségek életét formálja – mindezt a sportlétesítmények árnyékában.
Forrás: nepszava.hu/3278528_korhazfelujitas-egeszsegugy-adatok
