Az MTA 200 éves jubileuma: ünneplés konfliktusok árnyékában
Május 5-én a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200 éves alapítási jubileuma kapcsán ünnepi közgyűlésre került sor, amely számos feszültséggel és érdekellentéttel terhelt légkörben zajlott le. Freund Tamás, az MTA elnöke előadásában élesen kritizálta a politikai és tudományos közösség közti együttműködés hiányát, kiemelve, hogy a kormányzati szereplők aligha törekszenek konstruktív partnerségre. Freund arról is beszélt, hogy az akadémia, noha önkritikát is gyakorol, kiemelkedően fontos nemzeti érték, amely minden magyar érdeke.
Politikai támadások és megosztottság a tudományos közösségben
Freund Tamás beszédében nemtelen támadásokkal szembesítette az akadémiát, melyek az intézmény megosztására irányulnak. Kiemelte, hogy olyan kérdésekkel kell szembenézniük, mint az ingatlanvagyon eladása, amely komoly belső ellentéteket generált. Emellett hangsúlyozta, hogy történelmünkben rendszeresen felmerült az a kérdés, hogy a hatalom „csapásai” vagy „ölelései” ártanak-e jobban az akadémiának, de a jövő érdekében a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.
Feszültség a kormányzati és tudományos szféra között
A kutatási és felsőoktatási rendszer átalakítása szintén kritikák kereszttüzében állt. Freund szerint az Akadémia inkább formális szerepet kapott ezekben a folyamatokban, míg az érdemi konzultáció elmaradt. Rámutatott arra, hogy ilyen körülmények között nehéz megteremteni a bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat, amelyek az ország tudományos fejlődését szolgálnák.
Súrlódások a múlt és jelen szereplői között
Az eseményen jelen volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint Sulyok Tamás köztársasági elnök is. Míg Sulyok az összefogás fontosságáról beszélt, Hankó keményebb hangsúlyt használva hívta fel a figyelmet a tudományos autonómia és a nemzeti érdekek elválaszthatatlan kapcsolatára. Ugyanakkor a politikai szférában megjelenő erők, amelyek „külföldi érdekeket képviselnek”, a miniszter szerint komoly kihívást jelentenek a tudományos közösség számára.
Schmidt Mária kontra MTA: az újabb ellentét
A közgyűlés előkészületeit Schmidt Mária kirohanása árnyékolta be, aki kemény kritikát fogalmazott meg az akadémiával szemben. Schmidt az MTA-t „a velünk élő sztálinizmus” megtestesítőjeként jellemezte, és javasolta, hogy az intézménytől vonják meg az állami finanszírozást, valamint ingatlanvagyont. Freund Tamás válaszában tisztességtelennek és félrevezetőnek nevezte a vádakat, rámutatva, hogy a kritika alapvető tájékozatlanságról és rosszindulatról árulkodik.
Az ingatlanértékesítés és az Akademikusok megosztottsága
A feszültséget tovább szította az akadémiai ingatlanvagyon állami értékesítéséről hozott döntés, amely egyes akadémikusok és dolgozók szerint az intézmény alapvető érdekeit is veszélybe sodorhatja. Az eladás ellenzői aggodalmaknak adtak hangot, hogy ezek az ingatlanok nem a tudomány szolgálatában maradnak, hanem más érdekek érvényesülhetnek. Az ügyet bírósági úton is megtámadták.
Freund Tamás: Méltósággal a támadások közepette
Freund Tamás a beszéde végén az MTA küldetését hangsúlyozta, amely nem csupán a tudósok, hanem a magyar nemzet minden tagjának érdekeit szolgálja. Kitért arra, hogy az akadémiának a múlt kiemelkedő alakjai, mint Széchenyi István és Eötvös József örökségéhez méltóan, alapvető szerepet kell betöltenie a nemzeti ügyek kezelésében.
Forrás: nepszava.hu/3278394_mta-kozgyules-freund-tamas-sulyok-tamas-hanko-balazs
