Ismét reflektorfényben egy etikátlan orvosi eset
Berettyóújfaluról érkezett az a megdöbbentő történet, amely egy szakorvos viselkedését veti komoly etikai vizsgálat alá. Az érintett orvos ugyanis nemcsak ittas vezetésen érhető tetten, hanem a rendőri intézkedés elől menekülve majdnem elütött egy szolgálatot teljesítő rendőrt is. Az ügy hátterében még inkább meglepő, hogy az illetőt korábban már hatszor tiltották el a vezetéstől. Ennek ellenére a bíróság úgy döntött, hogy a letartóztatás helyett a „társadalmi érdek” nagyobb súllyal esik latba, így szabadlábon védekezhet, miközben tovább folytathatja egészségügyi tevékenységét.
Belső vizsgálat egy láthatatlan ügyben
Az eljárás során sem az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) új Országos Etikai Bizottsága, sem a Nemzeti Védelmi Szolgálat nem lépett fel hivatalból. Ez meglehetősen furcsa annak tükrében, hogy az orvosi kódex etikai normái előírják, kerülni kell minden olyan magatartást, amely az orvosi hivatás tekintélyét alááshatja. A Debreceni Egyetem sajtóosztálya mindössze egy szűkszavú nyilatkozattal reagált, amely belső vizsgálat indításáról számolt be, de az ügy részleteit az érintett személyiségi jogaira hivatkozva nem kívánta kommentálni.
Az ügyben felmerülő kérdés, hogy miként lehet érvényesíteni az orvosi hivatás presztízsét, ha egy ehhez hasonló esetben az érintett kórház és az irányító hatóságok sem foglalnak egyértelműen állást. Vajon továbbra is találkozhat a betegeivel, s képes lesz-e teljesíteni az orvosi kódex alapvető követelményét a példamutató magatartásról?
Szabályok vannak, betartásuk fakultatív?
A Nemzeti Védelmi Szolgálat nem tekinti hatáskörébe tartozónak az ügyet, mondván, a közlekedési szabályok megsértése és az orvosi hivatás gyakorlása között nincs közvetlen kapcsolat. Ugyanakkor több szakértő, például Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának egykori elnöke, hangsúlyozza, hogy az orvosok kötelessége az élet védelme mellett a közbizalom fenntartása is. Az ehhez hasonló törvénysértő magatartás mindkettőt aláássa. Hegedűs példaként említette az angliai gyakorlatot, ahol a General Medical Council átfogó vizsgálatot indít hasonló esetekben, akár az orvosi hivatás gyakorlásának felfüggesztésével vagy eltiltásával zárva az ügyet.
A székek mögött megbújó szabályozási anomália
A történet egyik legsúlyosabb tanulsága, hogy a magyar orvosokkal kapcsolatos etikai eljárások rendszere átláthatatlan és elavult maradt. Az orvosetikai eljárásokat jelenleg az ETT felügyeli, miután a kormány két évvel ezelőtt megvonta ezt a jogkört a Magyar Orvosi Kamarától. Az új szabályozás részeként megfogalmazott orvosi kódex ugyan hangsúlyozza az etikai normákat, de a gyakorlatban az eljárások hivatalból való kezdeményezése és átfogó vizsgálata továbbra is hiányzik. Az ETT Országos Etikai Bizottságának vezetője, Becker Dávid ugyan elismerte, hogy etikai eljárást indíthatnak a területileg illetékes etikai bizottságok, de a közlekedési szabályok megszegésének önmagában nem látják relevanciáját.
Európai szemlélet vagy magyar valóság?
Más országok példája arra mutat rá, hogy lehetőség lenne az ilyen helyzetek hatékony kezelésére. Az angol modell hangsúlyozza, hogy az orvosok magánéletükben is felelnek példamutató viselkedésükért. Ez az etikai eljárások transzparenciájának és hatékonyságának kombinációjával biztosítja a társadalom bizalmát. Magyarországon ezzel szemben az átláthatóság és egyértelmű szabályrendszer hiánya termékeny talajt biztosít az ilyen ügyek következmények nélküli lezárásához.
A mostani eset jól példázza, mennyire törékeny a közbizalom, ha az orvosi hivatás presztízsét olyan esetek árnyékolják be, amelyek súlyosan átgázolnak a társadalmi és szakmai normákon. Bár az ügy jogi része is átgondolásra vár, az etikai szál könnyen mérföldkővé válhat az orvosi szakma jövőbeni megítélésében.
