Elsős évismétlők: aggasztó statisztikák és a szabályozás hatásai
A 2024/2025-ös tanévben ismét rávilágítottak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai arra, hogy az első osztályos tanulók között kiugróan magas az évismétlés aránya. A mostani tanévben 4,5 százalékot tett ki az évfolyamot újrakezdők aránya, ami 4284 diákot jelent az elsősök között. Ez a szám még a tavalyi 4,2 százalékos statisztikát is felülmúlja, noha az elmúlt évek adatai alapján az árnyalatnyi ingadozások ellenére konstans problémának tekinthető az elsősök körében tapasztalt magas évismétlési szint.
Az adatokból kiderül, hogy az évismétlések túlnyomórészt az első évfolyamra koncentrálódnak. Például a nyolcadik osztályosoknál ez mindössze 0,7 százalékos, míg a hetedikeseknél is csak 1,9 százalékos arányt mutat. Az elsősök esetében tapasztalt 4-5 százalékos tartomány tehát messze kiemelkedik az általános iskolai évfolyamokhoz viszonyítva.
Az évismétlések mögött meghúzódó okok
Bár az évismétlés általában bukáshoz kapcsolódik, az elsősök esetében ez sokkal összetettebb jelenséget takar. A közoktatási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az első osztályú tanulmányok megismétlése engedélyezhető legyen, még akkor is, ha a tanuló megfelelt a második évfolyam követelményeinek. Ez gyakran szülői kérésre vagy a pedagógusok javaslatára történik, amikor úgy ítélik meg, hogy a tanulónak még szüksége van az alapok szilárdabb elsajátítására. A háttérben gyakran az áll, hogy a hatéves gyermek még nem érte el az iskolai érettség szintjét.
2019 előtt az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy egy hatéves gyermek megkezdje-e az iskolát, vagy maradjon még egy évet óvodában. Azonban 2020-tól a kormány szigorított az iskolahalasztás szabályain. Azóta a szülők kizárólag az Oktatási Hivatalhoz (OH) benyújtott kérelemmel halaszthatják meg az iskolakezdést, egy időigényes és bürokratikus eljárás során. Ennek eredményeként drasztikusan csökkent a hatévesen óvodában maradó gyermekek aránya, és sokan iskolaéretlenül kezdték meg az első osztályt.
Az érettségi hiány és következményei
A megfelelő iskolai érettség hiánya jelentős problémákat vet fel: tanulási nehézségek, figyelemzavarok és magatartási gondok alakulhatnak ki korán iskolába került gyermekeknél. Az adatok azt mutatják, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma is folyamatosan növekszik az alapfokú oktatásban. A 2024/2025-ös tanévben már több mint 65 ezer SNI-s diák szerepel a rendszerben, akiknek 69 százalékánál a problémák gyökerét súlyos tanulási, figyelemzavaros vagy magatartási zavarok jelentik. Az SNI-s tanulók aránya évről évre emelkedik: 2022/2023-hoz képest 5 ezerrel többen, 2023/2024-hez viszonyítva pedig további 2 ezerrel nőtt a számuk.
Az óvodai évek csökkenése és az iskolahalasztás új rendszere
A KSH szerint a szabályozási szigorítások bevezetése súlyos hatással volt az óvodai nevelésben részt vevő hatéves korosztály számára is. Míg korábban, a 2019/2020-as tanévben a hatéveseknek még 63,7 százaléka folytathatta óvodai tanulmányait, a 2020/2021-es tanévre ez az arány 53,3 százalékra süllyedt. Bár az elmúlt időszakban némi javulás volt látható – a szülők tájékozottabbá váltak az eljárásban –, a jelenlegi tanévben a hatéveseknek csupán 56 százaléka maradt még óvodában. Ez azt jelenti, hogy az új szabályok ellenére továbbra is több ezer gyermek kerülhet iskolaéretlenül az első osztályba.
Meddig bírja a rendszer?
Az évről évre növekvő évismétlő és SNI-s diákok száma, valamint az általános figyelemzavaros helyzetek és iskolai problémák hátterében a rosszul működő szabályozások és a hibás döntéshozatal húzódik meg. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a kormány átgondolatlan intézkedései tartós hatást gyakorolnak egy egész generáció fejlődésére, amely az oktatási rendszer feszített és lassan omladozó mechanizmusában kell, hogy helytálljon.
Forrás: nepszava.hu/3276686_elsosok-evismetlok-iskolak-iskolasok
