Az Alaptörvény újra módosítva: a tiltakozások csekély hatása
Hétfőn a kormánypártok újabb fejezetet nyitottak az Alaptörvény alakításában. Tizenötödször is változtattak a korábban „gránitszilárdságúnak” nevezett dokumentumon, miközben a Momentum által szervezett „Kossuth téri blokád” és parlamenti demonstráció csupán zajos, de hatástalan gesztus maradt. A kétharmados többséggel rendelkező kormánypárt képviselői nemcsak előterjesztették, de gond nélkül meg is szavazták a változtatásokat. Az új módosítások számos ponton korlátozzák a meglévő jogokat, például a gyülekezés, a születési nem és az állampolgárság kérdésében.
Támadás a gyülekezési jog ellen és újabb ideológiai sarokpontok
A közelmúltban a Pride felvonulás betiltására irányuló törekvések nyomán már módosították a gyülekezési törvényt, most pedig az Alaptörvényt is ehhez igazították. Az elfogadott szöveg hangsúlyozza, hogy minden gyermeknek joga van a „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez”. Ezt a kormány az élethez való jog után minden más alapvető jog elé helyezte, ami alapján a homoszexualitás megjelenítését is veszélyforrásként kezelik. Az „anya nő, apa férfi” dogma mellett az is bekerült az Alaptörvénybe, hogy az ember születési neme kizárólag férfi vagy nő lehet. A Fidesz szerint ez a „biológiai valóságot” tükrözi, míg kritikusok, köztük tudományos szakemberek, ezt cáfolják.
A kettős állampolgárság és újabb szigorítások
Az Alaptörvény módosításai kitértek a kettős állampolgárok kérdésére is. Mostantól határozott időre felfüggeszthető a „más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága”, noha csoportos felfüggesztést nem lehet elrendelni. Ugyanakkor a veszélyhelyzettel összefüggő rendelkezéseket is szorosabb jogi keretekhez kötötték, ezzel hangsúlyozva a parlamenti kontroll fontosságát – legalábbis elméletben. Emellett új szabályozás született a „készpénzhasználathoz való jog”, illetve a kábítószerek előállításának és népszerűsítésének tiltása kapcsán. Az ügyészségi szolgálati jogviszonyok felső korhatára is meghatározásra került, de kivételt képez a legfőbb ügyész, akinek jogállása érinthetetlennek tűnik.
Hátat fordítottak a tiltakozásoknak
A parlamenti ülés során a momentumos képviselők demonstratív módon molinót feszítettek ki, amelyen ez állt: „Minket kitilthattok, de az igazságot nem!” A Kossuth téren zajló tüntetés és az üléstermi kürtölés alig hatotta meg az országgyűlési többséget. Bár a Momentum tagjai igyekeztek megakadályozni az új szabályozások elfogadását, erőfeszítéseik elenyésztek a politikai realitás falán. A Mi Hazánk képviselői szavazási magatartásukban hol igennel, hol nemmel voksoltak, illetve több esetben tartózkodtak is, ezzel tovább gyengítve az ellenzék egységes fellépésének illúzióját.
A mentelmi jog sem akadály
A parlament döntése értelmében több momentumos képviselő, köztük Tompos Márton mentelmi jogát felfüggesztették, miután kordonbontás címén rongálással vádolta meg őket a Legfőbb Ügyészség. Az ügyek közé becsúszott Hadházy Ákos esete is, aki egy rágalmazási ügy kapcsán elvesztette jogai védelmét. A mentelmi jog elvétele stratégiai jelentőségű lépésként értelmezhető a hatalom részéről, hiszen ezzel a politikai ellenállás további marginalizálására törekszenek.
A tiltakozások árnyékában
A gyülekezési jog korlátozása elleni tüntetések, hídfoglalások és blokádok az elmúlt hetekben széles körben beszédtémává váltak, ám hatékonyságuk megkérdőjelezhető. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a demonstrációk, ha közvetlen eredményük nincs is, láthatóságot adnak az ellenzéki szereplőknek, különösen Hadházy Ákosnak és a Momentumnak. Mindazonáltal tömeges részvétel híján ezek a megmozdulások inkább politikai szimbolikaként, semmint valós erőként jelennek meg.
Politikai elszigeteltség és mozgósítási nehézségek
Az ellenzéki pártok közötti együttműködés hiánya tovább csökkenti a tüntetések hatékonyságát. A Tisza Párt és az ellenzék egységes fellépése, még demonstrációs szinten is, jelenleg elképzelhetetlen. Emellett az olyan ügyek, mint a jogállamiság és a demokrácia védelme, nehezen keltik fel a szélesebb tömegek figyelmét, ami újabb akadályt jelent a mozgósítás során.
Az Alaptörvény-módosítás üzenete
A Fidesz által diktált politikai napirend egyértelműen a konzervatív narratíva és ideológiai stabilizálás irányába mutat. Az Alaptörvény szövegébe foglalt kijelentések rámutatnak arra, hogy az államhatalom továbbra is a szociális és kulturális diskurzus alapjaiban való átalakítására törekszik. A kormány láthatóan elkötelezett amellett, hogy az alapvető jogok hierarchiájának átrendezésével saját értékrendjét kizárólagos normává emelje.
