A pécsi buszper: politikai köntösbe burkolt káosz
A Szekszárdi Törvényszéken zajló pécsi Volvo-buszvásárlási per igencsak kínos fordulatokat vett, amikor Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő a bírósági idézéseket következetesen figyelmen kívül hagyta. A politikus, akinek neve újra és újra felmerült a korrupciógyanús ügylet kapcsán, ezúttal sem jelent meg az április 14-i tárgyaláson, így a bíró 300 ezer forintos rendbírságot szabott ki rá. Mindez azonban aligha jelenti azt, hogy Bánki jelenléte ebben az ügyben biztosított lenne a jövőben.
Kirívó átverés vagy bűntény?
Az egész botrány 2015-re nyúlik vissza, amikor a pécsi Tüke Zrt. 115 használt Volvo-buszt vásárolt meg egy holland cégtől. Az ügylet 700 millió–egymilliárd forinttal az indokoltnál drágább volt, és ezzel súlyos kárt okozott a városnak. A többletként jelentkező összegből jelentős részt két közvetítő vágott zsebre – munkájuk értékelése enyhén szólva is kérdéses, hiszen szakmai hozzájárulásuk gyakorlatilag nem létezett.
Az egyik közvetítő, P. Endre, aki korábban Bánki Erik németországi cégének ügyvezetője volt, elismerte bűnösségét pénzmosásban. Mindezt figyelemre méltó pénzmozgások követték, például offshore számlákra irányított eurómilliók formájában. Noha őt felfüggesztett börtönbüntetése indokoltan érte utol, más vádlottakat első fokon felmentettek – részben arra hivatkozva, hogy a közvetítői díjak mértéke nem volt szokatlan.
Bánki Erik szerepe a homályban
A bővülő perben nehezen vitatható Bánki Erik súlya és befolyása. A déldunántúli régió fideszes politikusaként az ő neve többször is előkerült tanúk vallomásaiban, akik szerint nélküle aligha született volna bármilyen stratégiai döntés a térségben. Az ügyet csak tovább bonyolítja, hogy a politikus éppen a botrány szempontjából releváns időszakban járt Hollandiában. Mindemellett feltételezhető, hogy Bánki révén került be az ügybe az említett P. Endre közvetítő, akiről Pécsett és környékén senkinek sincs bármilyen tapasztalata vagy ismerete.
Mentelmi jog és kibúvók
Bánki eddigi viselkedése az eljárás során erőteljesen rávilágít arra, hogyan képes egy parlamenti képviselő a mentelmi jog mögé bújva kivonni magát az igazságszolgáltatás elől. Míg egy átlagember esetében szigorúbb intézkedések várhatók, addig a politikus csupán pénzbírságra számíthat, ha rendre távol marad a tárgyalásoktól. Legutóbbi hiányzása esetében frakcióvezetője, Kocsis Máté még kétes indoklással is próbálta menteni egy péntek délután benyújtott levéllel, amelyet azonban a bíróság nem fogadott el hitelt érdemlő magyarázatként.
Morális dilemma vagy jogi zsákutca?
Több tanú vallomása szerint a buszvétel révén zsebre tett magas jutalékok valójában nem a perben szereplő közvetítőknek, hanem azon kormánypárti érdekcsoportoknak hozhattak előnyt, akik eldöntötték az ügylet sorsát. Azonban annak ellenére, hogy többek neve is felmerült, a rendőrség és az ügyészség nem talált olyan tényeket, amelyek közvetlenül bizonyítanák a politikusi szereplők bűnösségét. Az eredmény: tanúként idézhetők be, jelentős következményektől azonban nem kell tartaniuk.
Tisztázatlan döntéshozók és felelősség
A Szekszárdi Törvényszék előtt zajló per nyomán kérdések özöne merül fel arról, hogy valójában ki és milyen érdekből hozhatott döntéseket a buszbeszerzés ügyében. Az mindenesetre világos, hogy a kiugró árkülönbségek miatt Pécs városa jelentős károkat szenvedett. Miközben egyes gyanúsítotti és tanúi státuszok között határvonal húzódik, a magas szinteket látszólag érinthetetlenül hagyják ezek a folyamatok.
Mi várható a folytatásban?
Úgy tűnik, a pécsi buszperben az igazság továbbra is csupán részleteiben derülhet ki. Az érintettek többségének relatív hozzáférhetetlensége, mentelmi jogok és a kormányzati lojalitás mind további akadályokat gördítenek a nyomozás és a jogi elszámoltathatóság elé. Az, hogy Bánki Erik valójában mikor és hogyan vállal felelősséget saját szerepéért, a jövő kérdése marad.
Forrás: nepszava.hu/3276096_banki-erik-pecsi-buszper-birosag-buntetes
