Botrányos Balkáni Hadművelet: Mi Történt Valójában?
Orbán Viktor kormánya és a Terrorelhárítási Központ (TEK) egy nemzetközi szintű konfliktust kockáztatott, amikor Milorad Dodik, a boszniai szerb szeparatista vezető jól ismert kimenekítési műveletébe kezdtek. A vádak szerint a művelet célja egy bírósági ítélet után veszélybe került politikus Magyarországra juttatása volt, és mindezt titokban próbálták végrehajtani – sikertelenül.
A VSquare oknyomozó portál szerint a TEK négy operatív és egy felderítőegységet, összesen körülbelül hetven embert küldött Banja Lukába, Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaságának fővárosába, hogy előkészítsék és szükség esetén végrehajtsák Dodik kimenekítését. A terv azonban kiszivárgott, és nemcsak európai, de amerikai hatóságok is értesültek róla, előrevetítve egy komoly diplomáciai következményekkel járó ütközést.
Amerikai Figyelmeztetések és Horvát Reakció
Az Egyesült Államok, biztonsági források szerint, már a kezdetektől figyelte a TEK lépéseit, és azonnal értesítette Horvátországot a tervezett akcióról. Horvátország erre keményen reagált: hajlandó lett volna letartóztatni Milorad Dodikot, és ha a helyzet úgy alakul, akár a TEK tagjait is.
Az incidens számos kérdést felvetett a térségben: vajon egy EU-tagállam kormánya hogyan gondolta, hogy egy ilyen sokkoló művelet határokon keresztül is véghez vihető, következmények nélkül? Egy európai tisztviselő úgy fogalmazott, hogy ennek a tervnek a végrehajtása „egy teljesen kiszámíthatatlan következményekkel járó konfliktust” robbantott volna ki.
Bosznia-Hercegovina és Az Eszkaláció Árnyéka
A boszniai hatóságok és igazságszolgáltatás világossá tették, hogy Milorad Dodik, akit egy év börtönbüntetésre ítéltek, fellebbezési joggal élhetett, és nem állt fenn az azonnali letartóztatás veszélye. Ez a körülmény tette különösen értelmetlenné a magyar kormány és a TEK grandiózus beavatkozási próbálkozását.
Zukan Helez, Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere korábban azt nyilatkozta, hogy a helyzet kirobbanása esetén Milorad Dodik Magyarországra menekült volna. E kontextusban különösen felháborítónak tűnik, hogy a magyar kormány – az amerikai és horvát ellenállást figyelmen kívül hagyva – kész volt diplomáciai és potenciálisan fegyveres konfliktus kockázatát vállalni egy olyan vezető kimenekítésére, akivel kapcsolatban nemzetközi szintű megosztottság alakult ki.
Az Államok Szerepe és A Következmények
Nem hagyható figyelmen kívül az Egyesült Államok határozott fellépése, amely rávilágított arra, hogy milyen szoros megfigyelés alatt állnak az ilyen jellegű, gyanús tevékenységek. Az amerikai diplomácia – Panyi Szabolcs szerint – „nagyon kiborult”, amikor megtudta, hogy Orbán Viktor kormánya milyen akcióra készült.
Ez az eset nem csupán a magyar külpolitika és belbiztonság vitatott lépéseit emelte ki, hanem azt is, hogy milyen instabilitást okozhatnak az EU-n belüli egyes tagállamok kétes döntései a már eleve törékeny balkáni régióban. A történtek újabb árnyékot vetnek Orbán Viktor nemzetközi kapcsolataira, és ismét rávilágítanak egy igencsak megosztó politikai és biztonságpolitikai stratégiára.
Forrás: nepszava.hu/3275127_vsquare-milorad-dodik-kimenekites-orban-viktor-tek-horvatorszag-usa
