Töredező hatalmi gépezet: a Vučić-rezsim ballépései
Szerbia utcái forronganak. A diákok példa nélküli, hatalmas belgrádi tüntetéseket szerveztek, amelyeket Aleksandar Vučić elnök képtelen hasonló erejű megmozdulással megválaszolni. A Szerb Haladó Párt (SNS) korábban monolitikus ereje megbomlani látszik, miközben a pártot belső feszültségek és folyamatos botrányok szaggatják szét.
Miközben a diákok fellépései minden eddiginél nagyobb lendületet kaptak, Vučić kétségbeesetten próbálja megőrizni pozícióját. A március 15-i tüntetéseken állítólagos hangágyúkat vetett be a rendőrség, amit az elnök az RTS köztévében adott interjújában „hatalmas hazugságnak” nevezett. Az eseményekről készült felvételek azonban nehezen vitatható bizonyítékokat szolgáltatnak a hatalmi túlkapásokról, a rezsim pedig igyekszik színházi előadásként feltüntetni a történteket. A hitelessége már nemcsak a belső ellenfelek, de a nemzetközi megfigyelők szemében is megkérdőjeleződött.
A Szerb Haladó Párt hanyatlása és Vučić elszigetelődése
A hatalmának alapját adó SNS most már nem hódító erőként, hanem széthullás szélén álló politikai gépezetként definiálható. Évekig sulykolt rendszere, amelyet kizárólag a hűség és politikai haszonszerzés mozgatott, most összeomlóban van. A helyi tiltakozások, mint például a Szabadkán szervezett ellenállás, egyre inkább aláássák az állami apparátus tekintélyét. Szűk körű támogatói bázisa egyre kevesebb embert képes mozgatni, miközben a diákok lendülete egyre nagyobb tömegeket vonz az utcára.
Vučić láthatóan megragadt saját politikai buborékjában, ahonnan képtelen érzékelni a valóságot. Az általa beígért és beharangozott tömegrendezvények rendre elmaradnak, vagy szinte jelentéktelenek maradnak a szembenálló mozgalmak mértékéhez képest. Míg az ellenzéki Danas napilap ezek mögött politikai erőtlenséget és a pártirányítás zavarát véli felfedezni, mások szerint már az SNS belső krízisének jele ez a kaotikus időszak.
Túlkapások, kudarcok és az SNS „időzített bombája”
Miközben Vučić kormányzata szimbolikus gesztusokkal próbálja erősíteni hatalmát, az SNS korábban fenntarthatatlannak és roncsokkal teli építménynek bizonyult. Az újságírók és szakértők által „időzített bombaként” emlegetett szervezet nem mutatott semmiféle ideológiai kohéziót, amely mögé össze lehetett volna állni. Ez a hiányzó alapvetés most bosszút áll a párton, amikor a vezetői szék egyre ingatagabbá vált.
A Danas újságírója élesen kritizálta az SNS politikai taktikáját, amely sokszor kizárólag a korrupción és rendíthetetlen lojalitáson alapult. A pénz, amit az SNS a nyilvános eseményeikre és rendezvényekre fordított, elképesztő mértéket öltött, de még ez sem akadályozta meg a párton belüli hitelesség hanyatlását. Amikor a politikai rendszer alapja a megfelelés és haszonszerzés, ott nem meglepő, hogy elsőként a „színészek” hagyják el a süllyedő hajót.
Egy politikai rendszer végórái?
Vučić az elnöksége alatt az SNS-t ugyan pragmatikus hatalmi modellt fenntartó gépezetté formálta, de ez a stratégia hosszú távon láthatóan életképtelenné vált. A belgrádi diáktüntetések új politikai korszak nyitányát jelzik, ahol a társadalmi tiltakozás mérete és hangereje már megkérdőjelezi a hatalmi struktúrák legitimitását. Az elmúlt évek politikája, amely gyakran az állami erőszakra és gazdasági nyomásra alapult, most visszacsapni látszik.
Vučić következő lépései kulcsfontosságúak lehetnek, de kevés jel mutat arra, hogy olyan megoldásokat talál, amelyek helyreállítanák a rezsim megingott hitelességét. Bár a „legnagyobb gyűlés” ígérete még távolról sem vált valóra, az elszigeteltség és a belső ellentétek újabb kihívásokat jelentenek egy már amúgy is meggyengült rendszer számára.
