Pénzügyi felügyelet az önkormányzatok nyakán: az Orbán-kormány tervei
Július 1-jétől a Magyar Államkincstár költségvetési biztosokat nevezhet ki az önkormányzatokhoz, méghozzá határozatlan időre. Az Orbán-kormány új terve körül máris viharokat kavar, hiszen a jogszabály alig definiálja, mi számít „súlyos, romló pénzügyi helyzetnek”, amelyre hivatkozva a biztos kinevezhető lenne. Ilyen körülmények között felmerül, hogy a politikai szándék előbb kerülhet mérlegre, mint a valós gazdasági helyzet.
Iparűzési adóból külön alap: a települések az asztal alatt küzdjenek a forrásokért?
A Versenyképes Járások Program keretein belül az iparűzési adó mintegy 65 milliárd forintját vonná el a kormány, amelyet egy központi alapba csoportosítana. Innen az önkormányzatok pályázat útján nyerhetnének el forrásokat – természetesen csak bizonyos feltételek teljesítése esetén. Az igények jóváhagyása nagyban függ majd a helyi polgármesterek kétharmados egyetértésétől, de ha ez elmarad, akkor a végső döntés a miniszter kezében lesz. A rendszer rengeteg kérdést vet fel, különös tekintettel arra, hogy az elosztás során mennyi tekintettel lesznek a települések valós szükségleteire.
Az önkormányzati számlák a Magyar Államkincstár markában
Október 1-jétől a megyei jogú városok, valamint a főváros kerületei kötelesek lesznek költségvetésük egy részét a Magyar Államkincstárnak utalni. Az Államkincstár csak külön kérésre engedi használni a már átadott pénzeszközöket. Ez a szabály 2027-től a városi, 2028-tól pedig az összes önkormányzatra vonatkozna. Ezzel végképp véget érhet az önkormányzatok pénzügyi autonómiája, hiszen a gazdálkodás minden eleme az Államkincstár jóváhagyásához kötődne; az önkormányzatoknak egyetlen napra elegendő kiadásaikról is elszámolniuk kellene.
Átláthatóság vagy politikai kontroll? Kiutasított autonómia
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége súlyosan alkotmányellenesnek ítéli a javaslatokat. Egyértelműen rámutatnak arra, hogy az intézkedések gyakorlatilag lehetetlenné tennék az önálló önkormányzati gazdálkodást. A 14 pontos kifogáslistában hangsúlyozták: a pénzzel való manipuláció, a visszautalások késleltetése és a késedelmi kamatok terhe az önkormányzatokra hárul, miközben az Orbán-kormánynak semmiféle felelősséget nem kell vállalnia a káoszért.
Költségvetési biztos: politikai kinevezettek árnyéka az önkormányzatokon
Az új szabályozás különösen aggasztó pontja, hogy a kinevezett költségvetési biztos saját belátása szerint tarthatja titokban vagy hozhatja nyilvánosságra megállapításait. Ez nemcsak a transzparencia követelményeivel megy szembe, hanem gyakorlatilag szabad utat biztosíthat politikai indíttatású döntések meghozatalára. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége figyelmeztetett: ez a gyakorlat veszélybe sodorja az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatóságát.
Cél az állami likviditás növelése?
A kormányzat azzal indokolja a tervezett lépéseket, hogy az államháztartás egyensúlyát kívánják javítani, miközben az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának erősítését hirdetik. Az érvelés azonban visszás, hiszen épp a transzparencia sérülhet súlyosan az intézkedések nyomán. Az egyoldalú centralizáció ellenérzéseket szül az önkormányzatok körében, akik szerint mindez az önkormányzatiság végét jelenti.
Következmények és kérdések: egyhamar nem lesz béke
Az önkormányzatok helyzetének ilyen drasztikus átalakítása feszültséget kelt, és a helyi vezetők aggodalmait nem sikerült eloszlatni. Az egyeztetések inkább kinyilatkoztatásoknak tűntek, mint valódi konzultációknak. Az a kérdés lebeg a középpontban, hogy milyen hosszú távú hatásai lesznek az önkormányzatok gazdálkodásának teljes központosítására. Az intézkedésekkel mindenesetre egy újabb lépésként az Orbán-kormány egyértelműen tovább szorítja markában az önkormányzatokat.
Forrás: nepszava.hu/3271965_szabad-europa-penzugyi-helytartok-orban-kormany-onkormanyzatok
