Egyre átláthatatlanabb a kórházban hagyott csecsemők sorsa
A tavaly nyári törvénymódosítást követően, amely gyorsított örökbefogadást vezetett be, mindössze 59 újszülöttet nyilvánítottak örökbeadhatónak Magyarországon. Eközben százas nagyságrendű csecsemőről egyáltalán nem derült ki, miért nem került örökbeadásra, vagy miként rendezték a sorsukat. Felmerül a kérdés, hogy miért hagyják hosszú időre kórházakban ezeket a gyerekeket, amikor családjuk valójában hazavinné őket.
Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetője szerint egyre valószínűbb, hogy ezeknek a gyermekeknek a családja nem mondott le róluk. Az esetek jelentős részében anyák, apák és hozzátartozók látogatják a kórházban rekedt csecsemőket, és hazavitelüket próbálják elérni, amelyet különféle akadályok nehezítenek.
Az ominózus törvény és annak háttere
2024. július 1-jén életbe lépett egy törvénymódosítás, amely értelmében az örökbeadáshoz nincs szükség azon szülő beleegyezésére, aki a gyermekét közvetlenül a születése után az egészségügyi intézményben hagyja, és hat héten belül nem jelentkezik érte. Azonban kérdéses, hogy a 6 hetes határidő ellenére miért vannak még mindig több százan a kórházakban. Boros Ilona szerint ez arra enged következtetni, hogy a szülők egy jelentős része a kezdetektől fogva nem szándékozott lemondani a gyermekéről, amit a gyámhatóság akadályozhat meg különféle indokokkal.
Konkrét esetek – a szülők próbálkozásai és a hivatalok elutasítása
Egy decemberben született kislány, Zoé példája különösen beszédes. Az újszülött szülei ellen gyermekvédelmi eljárás indult, mert az anya kisebb testi fogyatékossággal él, az apa pedig látássérült. Annak ellenére, hogy a család lakhatása rendezett, és nagyszámú rokonság készült befogadni a gyermeket, a gyámhatóság megalapozatlan indokokkal akarta kiemelni a kislányt. Csak egy határozott jogi fellépés után engedték haza szüleihez.
Egy másik újszülött fél évet töltött kórházban, pedig családjának lakhatási gondjai már két héttel a születése után megoldódtak. Sőt, a gyámhatóság pszichés problémákra hivatkozva szintén a gyermek kiemelését erőltette, anélkül, hogy bármilyen szakértői vizsgálatot végeztek volna. A hivatalok munkáját leginkább a gyanúk és benyomások alapján kialakított ítélkezés jellemzi, konkrét bizonyítékok nélkül.
A gyermekvédelem és az elhallgatott kérdések
A TASZ vezetője rámutatott arra, hogy a gyámhatóság egyes döntései hátrányos megkülönböztetéseken és sztereotípiákon alapulhatnak. Amint egy család nem teljesíti az elvárt, „halk szavú” magatartási mintákat, vagy szembe megy a hatóságok döntésével, az alkalmatlanság bélyegét kockáztatja.
A helyzet átláthatatlanságát tovább növeli, hogy az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat nem ad információt az örökbeadhatóvá nyilvánított gyermekek pontos számáról, sem pedig arról, hogy mi akadályozza meg a családokat abban, hogy hazavigyék a gyerekeiket.
Gyermekvédelem vagy alapvető jogok megsértése?
Rétvári Bence parlamenti államtitkár 2024 végén azt közölte, hogy az új törvényi szabályozás keretein belül 59 csecsemőt nyilvánítottak örökbeadhatóvá. Ez a szám azonban messze elmarad a kórházakban lévő több száz kisbaba pontos helyzetének tisztázásától. A gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdések ezzel nem oldódtak meg, hanem inkább újabb problémákat generáltak.
A kórházakban „rekedt” kisbabákat hosszú időre hagyják ott, noha az alkotmányos kötelesség megkívánná, hogy hat hét után a gyermekvédelmi rendszerben helyezzék el őket. Ez azonban gyakran elmarad, részben az intézményi kapacitások hiánya miatt, részben pedig a tisztázatlan döntések eredményeként.
Hivatalok és szakemberek hallgatása
Több kérdés is válasz nélkül maradt. Hogyan mérlegeli a gyámhatóság a családok alkalmasságát? Milyen szakértők bevonásával hozzák meg a döntéseket? Mi alapján állapítják meg, hogy egy szülő képes-e gyermeket nevelni? Az érintett hatóságok és hivatalok válaszadási hajlandóságának hiánya csak mélyíti a bizalmatlanságot.
A rendszer működésképtelenségét az az adat is alátámasztja, hogy nem ritka, hogy a gyermekek akár évig is a kórházakban maradnak, egyik intézményből a másikba helyezve őket. Ezen a ponton már nemcsak a szülői jogok maradnak figyelmen kívül, hanem magának a gyermeknek az érdekei is súlyosan sérülhetnek.
Forrás: nepszava.hu/3271207_gyermekvedelem-orokbeadas-korhazak-csecsemok-tasz
