Mégsem lesz kétkulcsos vagyonadó?
Egykulcsos vagyonadóval számol a Pénzügyminisztérium egy megszerzett kormányzati előterjesztés tanúsága szerint. A lap publikálta a bő ötvenoldalas előterjesztés vezetői összefoglalóját, amelyből az derül ki, hogy a tárca az egymilliárd forint feletti vagyonrészekre vetne ki évi egy százalékos vagyonadót. Ebből évi 150-200 milliárd forintos bevétel folyhat be, ami kisebb és reálisabb összeg a korábban remélt évi 300 milliárd forint feletti bevételeknél.
A hét végén a miniszterelnök arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy nem egy-, hanem kétkulcsos lesz a vagyonadó, például az 500 milliárd forint feletti vagyonokra egy százaléknál akár magasabb adót is ki lehetne vetni. A Magyarországon készülő vagyonlisták szerint ekkora vagyonnal összesen három vagy négy magyar állampolgár rendelkezik, attól függően, hogy melyik listát nézzük.
A vagyonadó alapjában nincs meglepetés: beszámítanak minden ingó és ingatlan vagyont, a pénzügyi megtakarításokat, céges részesedéseket, külföldi és magyarországi befektetéseket. Értelemszerűen a vagyonkezelő alapítványokat is figyelembe vennék az adó megállapításakor. A tőzsdei cégek értékének meghatározásakor a részvények árfolyamát vennék alapul, a nem tőzsdei cégek esetében pedig a társaság utolsó lezárt éves beszámolója alapján, a cég saját tőkéje és jövedelemtermelő képessége alapján vetnék ki az adót.
Az ingatlanok értékelésére is több szabályt dolgoztak ki. Egyszerűbb a helyzet, ha az elmúlt egy évben volt tranzakció az ingatlannal, mert akkor az adásvétel értéke a meghatározó. Hasonló a helyzet a tíz évnél korábbi tranzakciók esetében, amelyeket valorizálnának, illetve a NAV ingatlanregiszterét használnák. A nagy értékű ingatlanoknál viszont vagyonértékelést kell végezni, vagyis ebből látható, hogy nem lesz egyszerű elindítani ennek az adónak a beszedését.
A megszerzett anyag kormányzati előterjesztés, vagyis ez még csak a minisztérium álláspontja, a miniszterelnök kabinetje még nem tárgyalta. Az ígéretek szerint a törvényjavaslat a kormányzati beterjesztés előtt még társadalmi vitára is kerül, bár az idő rövidsége miatt ez pár napnál nem lehet hosszabb. A kormány még változtathat a javaslaton, de az idő sürget, hiszen a javaslatot november végéig a parlamentnek is meg kell tárgyalnia és ki is kell hirdetni, hogy 2027 januárjában életbe léphessen.
