Leváltották a Terror Háza éléről Schmidt Máriát
A Terror Háza Múzeum főigazgatói tisztségéből való felmentése után Földes György történész lapunknak úgy nyilatkozott: a probléma megoldása azzal kezdődött, hogy leváltották azt a Schmidt Máriát, aki sokat ártott a magyar történelemtudománynak az elmúlt évtizedekben.
A történész szerint most jön el a gyógyítás és a helyretétel ideje. Hozzátette: a Terror Háza létrehozását az első Fidesz-kormány idején antikommunista érzület vezette, az alapítók szándéka nem kis mértékben az akkor még erős baloldal sarokba szorítása volt. Egy múzeumnak normális esetben nem lehet célja, hogy napi politikai akaratot szolgáljon, hanem arra kell törekednie, hogy a maga eszközeivel hitelesen bemutassa a történelmet – állapította meg. A Terror Házának finoman szólva sem sikerült megközelítenie a történelmi igazságot.
Összemosott korszakok
A múzeum az Andrássy út 60-ban kapott helyet, ahol a nyilasok székháza, később az ÁVH működött. Földes György szerint az, hogy a kiállítás próbálja a nyilasokat és a kommunistákat közös nevezőre hozni, önmagában árulkodó. Közölte: sok rosszat lehet mondani a kommunistákról, de az elítélendő tettek és az ötvenes évek sztálinista gyakorlata ellenére alapvetően mégiscsak humanista eszmék vezérelték őket, a nyilasokra ugyanez a legkevésbé sem igaz.
A Terror Házának valóban lehetne az a funkciója, hogy bemutassa a XX. századi Magyarországon elkövetett bűnöket és az elkövetőket, de oly módon, hogy mindezt a nemzeti történelem egészébe ágyazza. A Schmidt Mária-féle múzeum ezzel szemben összemossa 1944-et 1945-tel, 1945-öt 1949-cel, 1956-ot 1968-cal – jelentette ki Földes György. Hozzátette: a Terror Házában fordított arányosság érvényesül, a kommunista bűnök aránytalanul nagy, a nyilasok által elkövetett szörnyűségek aránytalanul kis teret kapnak.
A történész kitért arra is, hogy a Terror Házát nagyon nagy számban látogatják külföldiek, ezért is jó lenne, hogy az ott látható kiállítás ne szakadjon ki a magyar nemzeti történelemből, és ne csak Magyarország legrosszabb arcát mutassa meg.
Bizottságot javasolnak az új koncepció kidolgozására
Földes György javaslata szerint a folytatásban valódi történészek és kiváló muzeológusok közreműködésével bizottságot kellene létrehozni. Ennek a testületnek lenne a feladata olyan koncepciót alkotni, ami a reális nemzeti történelemismeret jegyében készül: nem tagad el semmit, de mindent a megfelelő arányokban kezel. A koncepció kidolgozásához három-hat hónapra, az új kiállítás megvalósításához ugyanennyi időre van szükség szerinte. Az eredmény remélhetőleg az lesz, hogy a múlt századi magyar történelem ábrázolásakor helyére kerül a terror, ezáltal a Terror Háza is.
Hamis és álságos koncepció
Schmidt Mária egyik Facebook-bejegyzésében saját menesztését és a Terror Háza rövid ideig tartó bezárását a Tisza mögött álló SZDSZ-es szellemi bázis ténykedésének tulajdonította, amely sérelmezte a kommunista és nyilas terror egyenlő mércével történő elítélését. Később azt indítványozta: ha nem tetszik nekik a Terror Háza, csináljanak maguknak egy másikat.
Azok a történészek, akik nem az Orbán-rendszer holdudvarához tartoztak, keményen bírálták a Terror Házát. Ungváry Krisztián már 2002-ben, a Magyar Narancsban publikált elemzésében arra hívta fel a figyelmet: a kiállítás hamis és álságos koncepciója érhető tetten abban a tényben, hogy míg az antikommunista ellenállással külön szoba is foglalkozik, addig az antifasiszta ellenállás még csak nem is szerepel a múzeumban. Karsai László – akit Schmidt Mária eltávolítása után kérdeztek – közölte, hogy a Terror Háza nem történeti múzeum, hanem politikai propaganda, annak is a primitívebb formája.
Csunderlik Péter a közösségi oldalán tette szóvá, hogy a Terror Házában számos olyan figura szerepel az áldozatok között felsorolva, akik 1944-ben gyilkoltak és uszítottak, míg a kommunista tettesek között olyanok is, akik 1944-ben üldözöttek voltak. Felidézte azt az esetet is, amikor Pruck Pál arcához Dózsa László nevét csapták oda 2016-ban. Véleménye szerint az viszont, hogy Schmidt Mária az Európai Uniót a Negyedik Birodalomnak nevezte, Merkelről pedig azt állította, hogy Hitler tervét akarta megvalósítani, és ezeket a nézeteit a magyar nyilvánosságban képviselte, önmagában alkalmatlanná teszi arra, hogy egy olyan intézményt vezessen, amelynek célja elvileg az 1944-es bűnökkel való szembenézés is.
Kevesebben tüntettek, mint a megnyitón
A Terror Háza Múzeumot a 2002-es kampány idején Orbán Viktor nyitotta meg. Az ennek apropóján meghirdetett demonstráción az akkori miniszterelnök arról beszélt, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló: a 20. század két legkegyetlenebb rendszere fölött végül győztek a szabadság és függetlenség erői. Az akkori rendezvényen a Terror Háza honlapja szerint több tízezren vettek részt. A Schmidt Mária leváltása miatt tartott tüntetésen ennél nagyságrendileg kevesebben jöttek össze.
