Jövőre kerülhet vissza az MTA-hoz a kutatóhálózat, amely jövő héten új elnököt kap
Új elnököt kap az átalakulás előtt álló HUN-REN az átmeneti időszakra, a kutatóhálózat jövő év elején kerülhet vissza a Magyar Tudományos Akadémia szárnyai alá. A négy humán kutatóközpontban a bérek rendezése lenne a legfontosabb, ha meg akarják tartani a kutatókat.
Csütörtökön egyeztetett Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterrel annak a négy humán kutatóközpontnak – a Társadalomtudományi, a Humán Tudományok, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, valamint a Nyelvtudományi Kutatóközpontnak – a főigazgatója, amelyeket tavaly leválasztottak a HUN-REN hálózatról, és az ELTE-hez csatoltak.
A négy kutatóközpont a HUN-REN többi egységéhez hasonlóan vissza fog térni az MTA alá, az átalakulás viszont kétlépcsős lesz – mondta Lipp Veronika, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
A tárgyaláson a miniszter megerősítette, hogy Stipsicz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatóját kérte fel a kutatóhálózat ideiglenes elnökének, amíg a végleges működési forma létrejön, később pályázat útján keresnének új vezetőt. Mivel a kinevezés joga nem a miniszternél van, Stipsicz Andrást a jövő hét második felében a HUN-REN Irányító Testülete és Felügyelőbizottsága választhatja majd meg.
A tervekhez képest késik a kutatóhálózat MTA-hoz való visszakerülésének időpontja. A törvényjavaslatnak a korábban kitűzött ütemterv szerint már át kellett volna mennie a társadalmi egyeztetés folyamatán, de egyelőre még a törvényalkotási folyamat zajlik a minisztériumban. Lipp Veronika elmondása szerint az eredeti terv az volt, hogy teljesen új jogszabályt alkotnak, de idő hiányában a meglévő HUN-REN-törvényt módosítják.
Először a négy leválasztott kutatóközpontot visszahelyezik a kutatóhálózat kötelékébe, majd az újraegyesülés után januártól megtörténhet a szervezeti átalakulás és a visszatérés az Akadémiához MTA Magyar Kutatóhálózat néven.
Az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy a kutatóközpontok milyen formában fognak tovább működni: költségvetési szervként az államháztartási törvény hatálya alatt, vagy úgynevezett „sajátos jogállású jogi személyként”, ahogy most a HUN-REN. Az egyes kutatóközpontokban ezzel kapcsolatban nem volt egységes az álláspont, de Lipp Veronika szerint egy dolog már biztos: a kutatóhálózat nem az államháztartáson belül fog működni.
„Számomra nem elsősorban az a kérdés, hogy pontosan milyen szervezeti lépésekben jutunk el a végleges modellhez, hanem az, hogy olyan stabil és átlátható keret jöjjön létre, amely biztosítja a kutatás szabadságát, a hosszú távú tervezhetőséget és a megfelelő finanszírozást” – mondta erről a főigazgató.
Lipp Veronika a legsürgetőbbnek azt tartja, hogy megtörténjen a négy humán kutatóközpont bérhelyzetének rendezése. A tavaly az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok 1200 dolgozója ugyanis kimaradt abból a 30 százalékos fizetésemelésből, amiben a HUN-REN kötelékébe tartozók részesültek, ennek következtében jelentős bérkülönbség alakult ki a különböző intézetek dolgozói között.
„A bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontokban dolgozó kutatók bére hosszú ideje jelentősen elmarad attól a szinttől, amelyet a munkájuk és a képzettségük indokolna. Ezt nem lehet pusztán szervezeti átalakítással megoldani. Nem sokat érünk egy tökéletes szervezeti modellel, ha közben nem tudjuk megtartani a kutatóinkat. A minisztérium ugyan ígéretet tett a bérrendezésre, de azt nem tudjuk, hogy a pénzt mikor kapjuk meg, és hogy a bérkorrekció visszamenőleges lesz-e.”
A Nyelvtudományi Kutatóközpontban például egy PhD-fokozattal rendelkező tudományos munkatárs alapbére jelenleg bruttó 450 ezer forint (ez nettó 299 ezer forintot jelent), egy tudományos főmunkatársé pedig 525 ezer forint (nettó 349 ezer forint). Ez utóbbi pozícióhoz már legalább ötéves, PhD utáni kutatói tapasztalat, nemzetközi publikációs és előadói tevékenység, pályázati aktivitás és vezető kutatói munka szükséges.
„A Nyelvtudományi Kutatóközpont egyszerre végez nemzetközileg elismert alapkutatásokat és lát el számos közfeladatot: itt készül A magyar nyelv nagyszótára, munkatársaink nyelvhasználati és helyesírási tanácsadást végeznek, részt vesznek a jelnyelvi képzésben, és szakvéleményt készítenek az engedélyezésre benyújtott utó- és családnevekről. Mindez magas szintű, speciális szaktudást igényel, amelynek megtartását és utánpótlását a jelenlegi bérek hosszabb távon veszélyeztetik” – hangsúlyozta Lipp Veronika, és hozzátette, egy kutatóintézet hosszú távú működőképességét végső soron az dönti el, hogy képes-e megtartani és odavonzani a jó kutatókat. Az átalakítás végső mérlegét ennek alapján lehet majd megvonni.
