Szimbolikus „kilépés”: a piddingtoni falu népszavazást tartott a menekülttábor ellen
Egy 358 lelket számláló oxfordshire-i település, Piddington szimbolikus népszavazást tartott, amelyen a lakosok úgy döntöttek, függetlenné válik az Egyesült Királyságtól. A helyi községi tanács a brit választási szabályokat követve bonyolította le a procedúrát, és szerda reggel 7 órakor hirdette ki az eredményt. A részvételi arány 92 százalékos volt: a 312 szavazásra jogosult lakosból 285-en voksoltak a kilépés mellett, 26-an ellenezték a tervet, egy szavazócédula pedig érvénytelen volt.
A voksolás valójában nem bírt jogerővel, csupán helyi konzultációs véleménynyilvánítás volt, így nem léptethette ki Piddingtont az Egyesült Királyságból. A szavazócédulán az állt, hogy a falu önrendelkezési felhatalmazást kér magának. A helyiek egy korábbi katonai bázis tervezett átalakítása ellen tiltakoznak, ahol 1250 illegális bevándorló elszállásolását tervezik. Egy 42 éves szavazó, Ed West a The Times napilapnak nyilatkozva klasszikus brit tiltakozásnak nevezte a népszavazást, amely szerinte csak hasznukra válhat. Hozzátette: ha a döntéshozók eltévesztik az arányokat, problémák adódhatnak, és a piddingtoni helyzet felért azzal, mintha 32 millió migránst telepítenének London határába.
A falu lakossága attól is tartott, hogy a történelmi közegben megismétlődhetnek azok az elvadult bevándorlásellenes tüntetések, amelyek a napokban Doverben és Portsmouthban súlyos zavargásokhoz vezettek. Az emberek érzései szerint gyökeresen megváltozott volna a falu élete: a gyermekek gondtalan utcai játékai és a lányok, asszonyok biztonsága is veszélybe került volna. Bár a piddingtoniak elismerik, hogy előítéletekből indulnak ki, azt mondják, nem ismerik a falu szélén elhelyezésre váró bevándorlókat, a hátterüket, és bár a többségük nyilván nem okozna bajt, sok a bizonytalanság.
A brit belügyminisztérium, amely pontosan tudja, hogy Piddington példáját más érintett kistelepülések is követhetik, arra hivatkozott, hogy egymilliárd fontot takarít meg az adófizetőknek a menekültek elszállásolását eddig biztosító hotelek bezárása. A tárca szerint a korábbi katonai bázisok önellátásra voltak berendezkedve, így menekülttáborokként sem érintenék a helyi közösségeket, és a környező területek nyugalma és biztonsága érdekében mind a helyi önkormányzatokkal, mind a rendőrséggel szoros együttműködés jön létre.
Októberig mindenképpen érvényben marad az Egyesült Királyság és Franciaország között kötött egyezmény, melynek értelmében a brit kormány jogosult visszaküldeni a La Manche-csatorna másik partjára azokat a migránsokat, akik illegálisan hajóztak be a szigetországba. Cserébe London kötelezettséget vállal arra, hogy pontosan ugyanannyi, jelenleg Franciaországban tartózkodó, de brit családi vagy egyéb kötődéssel rendelkező menedékkérőt fogad be legális, ellenőrzött és biztonságos úton. A megállapodás további sorsa tisztázatlan, de eddig 1400 bevándorlót fordítottak vissza, és nagyjából ugyanennyi, brit kapcsolatokat fenntartó személy érkezett az Egyesült Királyságba. Ez a szám azonban a lélekvesztőkön behajózott illegális bevándorlóknak csak a 4 százalékát teszi ki.
A brit belügyminiszter asszony kedden közölte a parlament illetékes bizottságával, hogy egy-egy migráns visszaküldése 56 ezer fontba, azaz 23,8 millió forintba kerül. Shabana Mahmood azzal nyugtatta a háborgó ellenzéki képviselőket, hogy ez a biztonságos és törvényes út sokkal olcsóbb, mint valakit egy évig ellátni egy szállodában. Andy Burnham kormányfő Emmanuel Macronnal folytatott első megbeszélésén külön kérte a francia elnököt az egyezmény meghosszabbítására, miután elterjedt a hír, hogy az Élysée-palota nem kívánja folytatni.
