Újabb orosz kémügyek Európában
Az elmúlt időszakban két jelentős kémügy is napvilágot látott Európában, amelyek rávilágítanak arra, hogy az orosz titkosszolgálatok új módszerekkel próbálnak nyugati információkhoz jutni.
Tíz orosz diplomatát utasítottak ki Magyarországról
A magyar–orosz diplomáciai kapcsolatokban szokatlan döntés született a héten: tíz orosz diplomatát utasítottak ki Magyarországról. Már korábban is ismert volt, hogy az orosz–ukrán háború kezdete óta megnövekedett az orosz kémtevékenység Európában. Már májusban csendben kiutasítottak egy orosz kémet, aki beépült az Orbán-kormányhoz közeli agytrösztökbe és tudományos intézményekbe. Akkor vizsgálat indult, és kiderült, hogy a budapesti orosz nagykövetség munkatársainak fele kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel. A mostani kiutasítás ezt a feltevést látszik igazolni.
Bolgár ügynökök buktak le Nagy-Britanniában
Az egyik ügy az Egyesült Királysághoz kötődik, ahol három bolgár illetőségű személyt buktattak le. A londoni kémügy azt mutatja, milyen mélyen képesek beépülni külföldi ügynökök egy társadalomba. Az érintettek hosszú évek óta éltek Nagy-Britanniában, kifogástalan életvitelt folytattak, elismert szakemberek voltak. Egyikük programozóként dolgozott, másikuk laborasszisztensként a brit magánegészségügyben, a harmadik sofőrként különböző kórházakban. Egyetlen dolog kötötte össze őket: egy közös ügynökség, amely a brit munkát vállaló bolgárok beilleszkedését szolgálta.
Osztrák riadó orosz kémtevékenység miatt
A másik közelmúltbeli kémügy részleteiről lapunkban is írtunk: élénk orosz kémtevékenység miatt riadóztatták az osztrák hadsereget. A bécsi védelmi tárca körlevélben utasította katonáit, hogy azonnal jelezzék, ha kapcsolatba kerültek egy listán szereplő személyekkel. A listán nem csupán az orosz nagykövetség diplomatái szerepelnek, hanem a bécsi ENSZ, az EBESZ és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség alkalmazottai is, akiket az osztrák katonai elhárítás moszkvai titkosszolgálatokhoz köt. A razzia célja a beszervezési kísérletek és az adatszivárogtatás megelőzése volt.
Új módszerek, alvó ügynökök
A témában jártas elemzők szerint az orosz hírszerzés nehéz helyzetbe került az ukrajnai háború kezdete után, mivel diplomatái alapos megfigyelés alá kerültek, és százával utasították ki a diplomáciai fedésben dolgozó ügynökeiket. Ezért előtérbe került a helyi kapcsolatok kiépítése. Olyan helyi köztisztviselőket, politikusokat próbálnak megkörnyékezni, akik anyagi juttatások fejében belső információkat szivárogtatnak ki. Ezek az ügynökök hosszú éveken át láthatatlanok maradnak, tisztes életet élnek, elismertségre tesznek szert, miközben érzékeny adatokat szivárogtatnak ki.
Hová jutottak be az alvó ügynökök?
A lebukott orosz kémek vallomásai alapján képet alkothatunk arról, miféle területekre jutottak be. Egyikük a Hágai Nemzetközi Törvényszék belső köreibe férkőzött be, másikuk Nagy-Britannia berlini nagykövetségének munkatársa lett, egy harmadik brazil kutatónak adva ki magát bejutott a norvég kormány egyik munkacsoportjába, amely az Északi-sarkvidék stratégiai jelentőségét vizsgálta. Volt olyan is, aki perui származású nápolyi ékszerkereskedőként szeretője lett egy magas rangú NATO-tisztviselőnek, fontos katonai információkhoz jutva.
Hibrid hadviselés és francia célpontok
Az egyre élénkebb orosz kémtevékenység a hagyományos hírszerzési eszközök, a kiberhadviselés és a hibrid műveletek kombinációjára épít. Fő célja a nyugati döntéshozatal befolyásolása, a NATO és az EU egységének megbontása, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos információk megszerzése. A brüsszeli Politico cikke szerint az orosz spionok elsődleges célpontjai manapság a francia politikusok. A francia hírszerzésnek már évekkel ezelőtt feltűnt, hogy orosz kémek meglepő gyakorisággal próbáltak kapcsolatot teremteni francia törvényhozókkal. A DGSI vezetője egy parlamenti meghallgatáson figyelmeztetett: Oroszország a legaktívabb külföldi hatalom francia földön, három orosz hírszerző ügynökség többtucatnyi tisztje használ diplomáciai álcát a francia politikai rendszerbe való bejutáshoz. A külföldi kémtevékenységet vizsgáló bizottság felállítását Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése kezdeményezte.
Moszkva válaszlépései
A mostani orosz diplomaták kiutasítását Moszkvából nem cáfolhatták. A tényt elismerték, és „kemény és fájdalmas” válaszlépésekkel fenyegetőztek. Ilyen esetekben a felek általában a kölcsönösség elvét követik, azaz hasonló számú magyar diplomata kiutasítása várható. A „fájdalmas” jelző gazdasági jellegű büntetőintézkedésekre is utalhat, noha az kétélű fegyver, és mindkét érintett országot negatívan érintheti.
