Több mint száz döntése titkosítva az Orbán-kormány által
Az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt, január elseje és május 9-e között összesen 107 kormányhatározatot nyilvánított titkosnak. A HVG által szerzett adatok szerint ezek közül 96 nem nyilvános, míg további 11 kifejezetten titkosított határozat, amelyekről csak egy szűk kör tud, és a tagjai sem beszélhetnek róluk. Kiemelkedően aggasztó, hogy a titkosítással elfedett határozatok száma már meghaladja a nyilvánosságra hozott 136 döntést, ezzel párhuzamosan a nyilvánosság elől eltitkolt döntések aránya drámaian megnövekedett.
A titkos kormányhatározatok minősítése
A 107 titkos döntés közül 11-típusú kormányhatározat úgynevezett „háromezres” minősítéssel rendelkezik, amelyek titkosítását tartalmuktól függően 10, 20 vagy „Szigorúan titkos!” kategóriába sorolva akár 30 évig is fenntartják. Ezen legszigorúbb minősítés ráadásul megkétszerezhető, így előfordulhat, hogy információk akár 90 évig is elérhetetlenek maradnak a közvélemény számára. E kialakítás következtében súlyosan aggasztó következményekkel számolhatunk, hiszen a demokratikus átláthatóság súlyosan sérülhet.
További titkok és a jövő kormányai
Az Orbán-kormány titkosításának trendje aggasztó mértékben emelkedik, hiszen tavaly több mint 500 nem nyilvános vagy titkosított határozat született, míg a legnagyobb cenzúrával bíró év 2021 volt, amikor 38 ilyen döntést hoztak. Ezzel szemben az új kabinet eddig egyetlen háromezres típusú határozatot sem alkotott, ami az új kormány működésének átláthatóbbá válását jelzi. A 2021-es év például 841 olyan döntést tartalmazott, amelyek a „kétezres” és „négyezres” kategóriákba tartoztak, ezzel szemben az új kormány május 9-ig 96 ilyen besorolású döntést hozott.
A titkolózás történeti kontextusa
A HVG vizsgálata szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban a legtöbb háromezres kormányhatározatot 1990 és 1994 között hozták, összesen 2299 alkalommal. Az Orbán-kormány tavaly pedig csaknem 400 nem nyilvános kormányhatározatot fogadott el, amelyek közül egyesek akár 2115-ig is titkosak maradhatnak. A folyamatos titkolózás és az átláthatóság hiánya kérdéseket vet fel a jogállamiság és a társadalmi felelősségvállalás mértékéről a közszolgáltatások és a közigazgatás terén.
Az új kormány és a szakképzés jövője
A Nemzeti Pedagógus Kar, amelyet az Orbán-kormány hozott létre, szoros támogatását fejezi ki a Tisza-kormány szakképzést érintő reformtörekvéseinek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megjegyzi, hogy a szakképzés megújítása nem csupán a vezetési struktúra megváltoztatására korlátozódhat, hanem összetett és átgondolt intézkedéseket kíván az ágazat különböző szektorainak fejlődéséhez.
