Péterfy Gergely legújabb regénye: Digó
Péterfy Gergely legújabb műve, a „Digó” egy olyan Olaszországba kalauzol el minket, amelyet nemcsak az erdőtüzek és sivatagi szelek fenyegetnek, hanem a műemlékek nyomasztó súlyával is küzd. A történet középpontjában Winter Henrik áll, a kiégett értelmiségi, aki Budapestről menekült Umbria festői városába a Covid idején. A regény bemutatja Winter belső harcát, ahogy próbálja megtalálni helyét a világban, miközben megbizonyosodik arról, hogy a létezés mélységeit még messze nem ismeri.
Winter egy este Kevin társaságában hallgatja a város történetét, amely nem csupán tények sorozatát, hanem az elnyomás és a hatalomharcok drámáját is magában foglalja. Kevin elmagyarázza, hogy a szegények mindig is feláldozták magukat a gazdagokért ebben a városban. Szent történeteket mesél a Velzna néven ismert etruszk városról, amely a rómaiak tomboló inváziójának középpontjában állt. Az etruszkok védték az ősi várost az ellenségtől, de a rómaiak, akik a brutális rabszolgaságot hozták el, nem kímélték őket, s ennek következtében Velzna története tragikus fordulatokat vett.
Ahogy Kevin a történet fonalát szövi, a hallgatóság számára kiderül, hogy a rómaiak évről évre erősítették a hatalmukat, míg az etruszkok egyre inkább kiszolgáltatottá váltak. A történetben felbukkan Damosz, a görög rabszolga, aki olyan ötlettel áll elő, amely az arisztokraták szemében elképzelhetetlen: a rabszolgákat fel kellene szabadítani, élelmet kell adni nekik, hogy felkészüljenek a harcra a rómaiakkal szemben. Damosz javaslatának figyelembevételét az arisztokraták szinte elutasítják, azonban a cselekvés késlekedése megpecsételi a város sorsát.
A háttérben a rabszolgaság mindenféle borzalmai zajlanak: az etruszkok és rabszolgák közötti feszültség egyre inkább elér a kitörés szélére. Az elnyomás feszültsége és a rettegés egy olyan jelentős pillanatot idéz elő, amikor a tanács végül kénytelen dönteni a rabszolgák felszabadításáról. Ezzel a lépéssel mindent megváltoztatnak, hiszen a rabszolgák új harcosokká válnak, és kiemelkedő szerepet játszanak a város fennmaradásának érdekében.
A történet ezen pontján a feszültség a tetőfokára hág, ahogy a rómaiak már a hatalom megszerzésének részeként ott állnak a város kapujában, készen arra, hogy kivérezzék az etruszkokat és rabszolgáikat. A harc közepette nemcsak fizikai, hanem erkölcsi és identitási kérdések is felmerülnek, amikor a szereplők mindkét oldalon a túlélésért küzdenek. Az egység és összefogás vágya, valamint a megszabadulás iránti vágy a városban egy új, reményteljes, de mégis tragikus jövőt vetít előre.
Az események kihatása és az ünnepi bemutató
Ez a történet nem csupán a helyszínről és annak múltjáról szól, hanem a mai világ kihívásaira is reflektál. A regény bemutatója június 12-én, 17 órakor lesz a Marczibányi Téri Művelődési Központ kistermében, ahol a szerző dedikál június 14-én, vasárnap 15 és 17 óra között a Vörösmarty téren a Kalligram Kiadó standjánál. A „Digó” felfogható nem csupán fiktív elmesélésként, hanem mint a társadalmi kérdésekkel foglalkozó, mély tartalommal bíró mű, amely a hatalom, az elnyomás és a remény üzeneteit hordozza.
