Spiró György Életműve a Müpa Fesztivál Színházában
Idegenül érzem magam a színpadon, mondta Spiró György, a Kossuth- és József Attila-díjas író, akinek életművét a Müpa Fesztivál Színházában ünnepelték. Az esemény két különböző estén zajlott, amelynek keretében a művészet kedvelői átélhették Spiró legfontosabb alkotásait, méltóképpen az író 80. születésnapjához.
A Müpa színpadának mérete, amely közel 400 négyzetméter, egyedülállóan ad otthont különféle művészeti ágaknak, legyen szó kamaraoperáról, könnyűzenéről, jazzről vagy táncról. Az estek rendezője, Harsányi Sulyom László, valamint a színművészek Bezerédi Zoltán és Hámori Gabriella, Márkos Albert és Pozsár Máté zenei kíséretével, hűen tükrözték Spiró György sokszínű életpályáját és alkotói világát.
Bár Spiró korábban zenészi pályára vágyott, édesanyja véleménye korlátozta ezt az álmot, így a zongora helyett a drámaírásra fektette a fő hangsúlyt. Az est folyamán a közönség betekintést nyerhetett a drámai írás hullámvölgyeibe, a történelmi és közéleti éleslátásba, amely végig kíséri Spiró pályáját. Mindez a színpadon való megjelenése nélkül valósult meg, ami különösen izgalmas élményt nyújtott a résztvevőknek.
Az író éles és visszafogott iróniával tekintett saját szerepére: „Nem a színpadra való egy író”, mondta, miközben II. Vilmos német császár karakterét öltötte magára a Békevadászat című drámájának előadásában. Spiró életművében fontos szerepet játszik a történelem, amelyről elmondta: „Engem a történelem sosem érdekelt”, ugyanakkor folyamatosan foglalkozott vele, ezzel teret adva a múlt tanulságainak és komikus elfogultságainak.
A pályatársa, a napokban elhunyt Nádasdy Ádám iránti szeretetteljes emlékidézés is része volt az estnek, amely különleges lényegét tükrözte. Spiró mesélt erről a személyes találkozóról, amely során az ismeretségük elmélyült, és amely példaértékűen jelzi az irodalom és a zene közötti szoros kapcsolatot.
Spiró György műveinek középpontjában gyakran állnak az élet és a társadalom kardinális kérdései, ahogyan ezt az Egyéni képviselői javaslat a budapestiek védelméről című humoreszkje is illusztrálja. Az események tükrében úgy véli, hogy a közélet gyakran megelőzi az irodalmat, hiszen a valóság és a fikció határai egyre inkább elmosódnak.
Az est fénypontjai között kiemelkedett a hatalmas közönségsiker, amely nem csupán Spiró gazdag életművét ünnepelte, hanem a közönséggel való élő kapcsolatát is, amely mindig is alapkérdése volt írói pályafutásának. Az esemény értékes visszatekintést nyújtott Spiró gyümölcsöző pályájára, amely számos generációt inspirált.