BKV költségeinek növekedése a gázolaj árának emelkedése miatt
Az Orbán-kormány legújabb rendelete jelentős hatással lehet a BKV anyagi helyzetére, hiszen a gázolaj árának robbanása akár 1,5 milliárd forint többletköltséget is jelenthet a fővárosi közlekedési társaság számára. A benzinárstop bevezetése, amely az iráni háború következtében a nyugati olaj drágulására vonatkozik, nem terjed ki a BKV-ra és a Volánbuszra. A rendelet értelmében a 95-ös benzin literenkénti maximális árát 595 forintban, míg a gázolajat 615 forintban határozták meg, de mivel a BKV saját telephelyein tankol, így ezen árakat nem tudja kihasználni.
A BKV a Moltól vásárolja üzemanyagát, a nagykereskedelmi árakhoz igazodva, az árak viszont mozgóak, ami a piaci helyzet változásait is tükrözi. Az orosz–ukrán háború kitörése óta az árak 2021-ben például 61 alkalommal módosultak. A BKV járművei évente körülbelül 25-26 millió liter gázolajat használ, a 2025-ös évre pedig 25,8 millió literrel terveztek. A 2023-as év üzleti terve azonban még nem került elfogadásra.
Benzinárstop hatása a város költségvetésére
Az új benzinárstop a 2021-es intézkedéseket idézi, amikor a kutak gyorsan kiapadtak. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója megerősítette, hogy a kormányrendelet értelmében a BKV nem részesül külön támogatásban, ahogy az előző árstop során sem kapott. A Mol március 11-től 45 forinttal emeli a gázolaj árát azok számára, akik nem élvezhetik a „védett árakat”, és ebbe a körbe a BKV is beletartozik.
Továbbá, a főváros a védett áron tankolókkal szemben már 4 százalékkal magasabb árakat kénytelen elfogadni, ami 14 százalékkal meghaladja a 2025-ös évre tervezett üzemanyag-árat. Tavaly a BKV 11 milliárd forintot költött üzemanyagokra, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távon akár 1,5 milliárd forintos többletköltséget generálhat. A főigazgató rámutatott arra is, hogy a költségeken nem lehet spórolni, mivel a buszok útvonalai és a járatok száma nem csökkenthető.
A főváros pénzügyi nehézségei
A főváros helyzete nehezebb, mint valaha: a közlekedési vállalat 45 milliárd forint átmeneti működési hitelt volt kénytelen felvenni a 2026-os évre. Az önkormányzatok között tapasztalható szórás is szembeötlő: a fővárosi önkormányzatok közül egyetlen fillért sem kaptak a kormány által 2023 elején kiosztott 44 milliárd forintos energia-kompenzációs csomagból. Az energiaszámlák csak 2022 negyedik negyedévében 15,1 milliárd forintra nőttek, szemben az előző év hasonló időszakában kifizetett 5,5 milliárddal, így a kormányzati segítség hiánya egyre súlyosabb problémákat okoz a város működésében.
Az önkormányzatok támogatása között is jelentős különbségek figyelhetők meg: míg a budavári önkormányzat 88,5 millió forintban részesült, a hasonló lakosságszámú Belváros-Lipótváros már félmilliárd forinthoz jutott. A 37 ezer lakosú Terézváros számára mindössze 76,7 millió forintot ítéltek meg, míg a Csepel nevű kerület a VI. kerület támogatásának tízszeresében részesült.
Az állami támogatások elosztásakor a politikai hovatartozás is hangsúlyos tényezővé vált, hiszen a legtöbb lakost számláló fővárosi kerületek közül csak az szocialista irányítású Angyalföld és Zugló részesült támogatásban.