Irán döntéshelyzetben: Lezárhatja a Hormuzi-szorost az izraeli-amerikai támadások következtében
Irán, a Hormuzi-szoros stratégiai elhelyezkedésénél fogva, naponta 17–18 millió hordó kőolajat forgalmaz, amely a globális kőolajkereskedelem mintegy 20 százalékát jelenti. Az iráni hatóságok, különösen Ali Hamenei ajatollah és a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács a legújabb izraeli-amerikai támadások hatására a Hormuzi-szoros lezárása mellett dönthetnek. A hírek szerint az Iráni Forradalmi Gárda már közölte az arra haladó hajókkal, hogy senki nem léphet be a szorosba, azonban Teherán hivatalosan még nem erősítette meg ezt a döntést.
A Hormuzi-szoros jelentősége
A Hormuzi-szoros, amely Irán és Omán között helyezkedik el, az Arab-öbölt köti össze az Ománi-öböllel, és ezáltal elérhetővé teszi az Arab-tenger felé. A legkeskenyebb pontja mindössze 33 kilométer széles, míg a tényleges hajózási sáv csupán 3 kilométer. A szoros körülbelül 161 kilométer hosszú, és nemcsak kőolaj, hanem cseppfolyósított földgáz (LNG) forgalmának jelentős része is itt történik, hiszen a kereslet körülbelül egyötöde ezen a vízi útvonalon zajlik.
A lezárás lehetséges következményei
Ha Irán valóban lezárná a Hormuzi-szorost, az drámai hatással lenne a regionális és globális gazdaságra. A szoros zavara világpiaci olajár-emelkedést okozna, mely akár 30–50 százalékot is elérhetne, és a benzin ára világszerte 5 dollárral nőhetne. Az elemzők úgy vélik, hogy a blokád azonnali reakciókat válthatna ki más térségbeli exportőröktől, például Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emírségektől, Kuvaittól, Irakotól és Katartól, miközben a legnagyobb fogyasztók is érzékenyen reagálnának.
Iráni katonai felkészültség a blokádra
Irán katonailag felkészült a szoros lezárására, hiszen partvonala mentén rakétaütegeket helyeztek el, valamint gyorsnaszád-flottával és tengeralattjárókkal is rendelkeznek. Az iráni haditengerészet a taktikáját évtizedek óta fejleszti, aminek része a tengeri aknásítás, dróntámadások végrehajtása és tartályhajók elleni rajtaütések.
Lehetséges alternatívák a kőolajszállításban
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek különböző alternatív csővezetékekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé tennék számukra a kőolaj szállítását, így a blokád megelőzése érdekében az iráni kormány is kénytelen lenne mérlegelni a lehetőségeket. Azonban a Hormuzi-szoros áramszedése egy rendkívül kockázatos lépés lenne Irán számára, amely magára is súlyos következményekkel járna.
Korábbi tapasztalatok és a jövő kilátásai
Irán már a történelem során is fenyegetőzött a Hormuzi-szoros lezárásával, például az 1980-as évek iráni–iraki háborúja alatt, azonban sosem valósította meg ezt a lépést. A jövőbeli forgatókönyvek mennyisége és valószínűsége továbbra is kézben tartja a nemzetközi politikai helyzetet, hiszen egy esetleges katonai konfliktus eszkalálódása teljes mértékben képes átalakítani a globális energiaárakat és Irán gazdaságát is.
