Kezdőlap Nemzeti igazságszolgáltatás Megtéveszthették Lázár János tárcáját, ezért került Bécsbe a száz év után felbukkant Klimt-festmény.

Megtéveszthették Lázár János tárcáját, ezért került Bécsbe a száz év után felbukkant Klimt-festmény.

által Levente

Klimt Festmény Visszaszerzési Kálváriája

A Gustav Klimt által festett „Afrikai herceg” című mű különös utat járt be, mielőtt Bécsbe került volna. A festmény sorsának alakulásához komoly megtévesztések és mulasztások köthetők, amelyek végleg megpecsételték Magyarország esélyeit a visszaszerzésére. Az Ausztriában található Wienerroither & Kohlbacher Galéria állítja, hogy a festményt 15 millió euróért kínálják. Az értékes mű jogi sorsa azonban bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik.

A Festmény Történeti Háttere

Klimt halála után a festmény a Klein házaspár birtokába került 1923-ban, miután az aukción megszerezték. A zsidó származású pár az Anschluss után Monacóba költözött, és a festmény sorsa a következő évtizedekben homályba merült. 2021-ben azonban a budapesti Festményvizsgálati Laboratóriumban bukkantak rá, ahol Végvári Zsófia és csapata sikeresen azonosította Klimt művét a festékanyagon fellelhető pecsét és a restaurálás során szerzett információk alapján.

Engedélyezési Eljárás Hányattatásai

A festmény Ausztriába való átkerülése nem csupán technikai részletkérdés. A tulajdonos ugyanis az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz fordult kiviteli engedélyért, de nem Klimt alkotásaként, hanem mint ismeretlen festő műveként kérte az átjárulást. Ez a kis fortély pedig megágyazott a szakmai gyanú teljes hiányának, és a minisztérium kijelentette, hogy a mű nem bír örökségvédelmi értékkel, így engedély nélkül elhagyhatta Magyarországot.

Szakértői Hiba és Politikai Felelősség

A Der Standard cikkében említették, hogy a minisztériumnak lett volna kötelezettsége szakértőket bevonni a vizsgálatba, azonban ezt elmulasztották. E mulasztás következményeként a nagy értékű Klimt-mű birtoklásának jogi lehetőségei rendkívül szerencsétlenül alakultak. A történet meglehetősen kínossá vált, hiszen a festmény azóta már a piacon van, míg a magyar állam hiábavalóan keresi az igazságot és intelligens megoldásokat.

Következmények és Jövőbeli Kihívások

Az eset fájdalmasan rávilágít arra, hogy Magyarország nemcsak a Klimt-festmények terén szenved hiányt, hanem az ország súlyos múzeumlátogatottságának és művészettörténeti befektetéseinek kérdése is aktuális. Az állam komoly összegeket költött eddig műtárgyak vissza- vagy megvásárlására, azonban a korábbi mulasztások következményeként most egy hatalmas lehetőség csúszott ki a kezükből. A svéd piacon megjelenő Klimt-alkotás vételére szinte biztosan nem kínálkozik újabb alkalom, amely még inkább növeli a visszaszerzés iránti vágyat.

A festmény a hollandiai Tefaf művészeti vásáron is szerepelt volna, de az eredeti tulajdonos Klein család egy év múlva megegyezett arról, hogy nem támasztanak restitúciós igényt. A kérdés most már csak az, hogy vajon mikor és hol bukkannak fel Klaus Klimt vagy más hasonló művek a jövőben, miközben a magyar műgyűjtő közönség joggal érzi úgy, hogy a jövő bármely részében elveszítheti ezt a lehetőséget.

Forrás: nepszava.hu/3280973_gustav-klimt-afrikai-herceg-festmeny-becs-ekm

Ezt is kedvelheted

Rólunk

Nem csupán egy híroldal vagyunk – egy olyan tér, ahol a kritikus gondolkodás megkérdőjelezi a hagyományos nézőpontokat és a kliséket. Minden cikkünk egy meghívás arra, hogy más szemmel tekintsünk a világra, mélyebben vizsgáljuk meg a fontos témákat, és túllépjünk a pillanatnyi címek felszínességén.

Legfrissebb hírek