Felfüggesztett Eljárás a Pécs Pride Szervezője Ellen
2025. október 4-én a Pécs Pride 5. menetének szervezőjével, Buzás-Hábel Gézával szemben indított eljárást a bíróság felfüggesztette, miután az Alkotmánybírósághoz fordultak – tájékoztatott a Roma Sajtóközpont. Az ügy pontosan egy hónappal ezelőtt került a figyelem középpontjába, amikor a Pécsi Járási Ügyészség vádat emelt a roma aktivista ellen, amiért megszervezte a Pécs Pride rendezvényt.
A vádemelésről több jogvédő szervezet, köztük az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, közös nyilatkozata tájékoztatott. Az ügyészség az „egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése” miatt indítványozta a büntetővégzést, amellyel tárgyalás nélkül kiszabható pénzbírságra tettek javaslatot.
A Pécsi Járásbíróság Döntése
Buzás-Hábel Géza a legfrissebb bejegyzésében bejelentette, hogy a Pécsi Járásbíróság felfüggesztette az ellene folyó eljárást, hasonlóan Karácsony Gergelyhez, aki a budapesti felvonulás szervezője. Az ügy most az Alkotmánybíróság elé került, ahol megvizsgálják, hogy az alkalmazandó jogszabály alkotmányossága valóban megkérdőjelezhető-e.
Részletek a Pécs Pride Eseményről
Buzás-Hábel Géza hozzátette: „Őszintén szólva jobban örültünk volna, ha az ügy európai szinten kap vizsgálatot, de így most az Alkotmánybíróság elé kerül, ahol eldől, hogy a szabályozás összhangban van-e az Alaptörvénnyel.” Kifejezte aggodalmát, hogy a „független” Alkotmánybíróság váratlan döntést hozhat.
A 2025 októberében megrendezett V. Pécs Pride eseményen a „Nem hajlunk meg a félelem előtt” mottóval több résztvevő gyűlt össze, mint valaha, hogy békésen tiltakozzanak a gyülekezési jog korlátozása ellen. A rendezvény célja az volt, hogy kiálljanak a kisebbségek, köztük az LMBTQI közösség és a roma lakosság jogegyenlősége mellett.
Jogi és Politikai Hatások
A Pécs Pride szervezője elleni vádemelés és az eljárás felfüggesztése mély politikai és jogi vitákat generál, amelyek nemcsak a helyi közösségeket érintik, hanem szélesebb körű társadalmi hatásokkal is bírhatnak. Az ügy folytatása lehetőséget teremt arra, hogy a választott bíróságok és hatóságok mérlegeljék a gyülekezési jog megsértésének jogi kereteit, illetve azok alkotmányos megfelelőségét a jelenlegi jogrendszer keretein belül.
