Bayer Zsolt listázása: a törvény és etika határán
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) újból nyomatékosította hétfői közleményében, hogy a véleménynyilvánítás és a gyülekezés joga alapvető alkotmányos jog, amely mindenkit egyformán megillet. Ennek kapcsán ismét elítélte Bayer Zsolt listázási akcióját, amely során a február 22-i tüntetésen részt vevő bírákat név szerint gyűjteni kezdte. A MABIE szerint a lista készítése jogellenes, mivel az ellentétes az információs törvénnyel és a GDPR-szabályozással is.
A jogellenesség és felháborodás hulláma
Az ügy előzményeire visszatekintve, Bayer Zsolt nyilvánosan javasolta, hogy dokumentálják a demonstrációban résztvevő bírákat. Ez már akkor is széles körű felháborodást váltott ki. Az Országos Bírói Tanács (OBT) azonnal elítélte a kezdeményezést, amelyet nemcsak törvénytelennek, hanem mélységesen erkölcstelennek is tartott. Ennek ellenére Bayer nem hagyta figyelmen kívül az ellenvéleményeket, és vasárnap megkezdte a bírák listájának készítését.
Célzott bírák és a következmények
Bayer egy blogbejegyzésében konkrétan megnevezte dr. Matusik Tamást és dr. Boros Katalint, mondván, e bírák semmilyen körülmények között nem fogadhatók el pártatlan ítélethozóként. Közönségének azt üzente, nézzenek körül tüntetési képeken, hogy azonosítsák a résztvevő bírákat. Az említett bírák munkaterületét is feltárva tudatták, hogy Matusik Tamás a Budai Központi Kerületi Bíróságon letartóztatási ügyekkel foglalkozik, míg Boros Katalin a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön fogvatartottainak ügyében jár el.
Boros Katalin korábban kiemelte, hogy a bírói függetlenség a társadalom közös érdeke, és a véleménynyilvánításhoz, valamint a gyülekezéshez való jog a bírákat éppúgy megilleti, mint bármely más állampolgárt. Ennek ellenére Gulyás Gergely miniszter nem talált semmi kivetnivalót a bírák esetleges listázásában, tovább mélyítve a kérdést övező társadalmi és szakmai vitát.
A kérdések, amelyek nem hagynak nyugodni
Egyre több szereplő lép színre az ügy kapcsán, a társadalmi vita élezetté vált. A tüntetésen részt vevő bírák számára a nyilvános listázás nem csupán jogi, hanem morális kérdéseket is felvet. Vajon hol van a határ az alkotmányos jogok gyakorlása és a személyes adatok jogellenes felhasználása között? Miként biztosítható a bírói függetlenség ilyen támadásokkal szemben? Az eset hatása messze túlnyúlik a demonstráción, és alapvető kérdéseket vet fel az igazságügyi rendszer integritásáról és a társadalom szabadságjogairól.
Forrás: nepszava.hu/3270083_bayer-zsolt-birok-tuntetes-listazas-jogellenes-magyar-biroi-egyesulet