Az első erdélyi Tisza Sziget alapításának árnyéka
Kátai István szabadúszó színész, kulturális menedzser, az első erdélyi Tisza Sziget szervezője erős kritikával illette az erdélyi magyarság médiakörnyezetét és társadalmi helyzetét. „Az elmúlt 15 év pontosan elég volt arra, hogy az erdélyi magyarságot félretájékoztassák a fideszes urak” – fogalmazott. Véleménye szerint a jelenlegi rendszer alapvetően rombolja az emberek lelkeit.
Kátai hangsúlyozta, hogy az erdélyiek többsége egyoldalú információáramlásnak van kitéve, mivel a magyar nyelvű sajtót nagyrészt már felvásárolták. „A sajtószabadság Erdélyben is gyakorlatilag meggyilkoltatott” – mondta, utalva arra, hogy a független médiumok, mint a Transtelex és az Átlátszó Erdély, csak apró szigetek ezen a térképen. A kulturális életre is hasonló nyomás nehezedik, ahol a támogatások jelentős része pártkötődés nélkül dolgozó szervezetek helyett a rendszer lojalistáinak kedvez. Ráadásul, ahogyan Kátai rámutatott, Magyarországon a független kulturális társulatok támogatásait megvonták, míg Erdélyben éppen azoknak szánnak forrásokat, akik szintén beleilleszthetők az uralkodó ideológiai narratívába.
Egy új mozgalom nehézségei
A Tisza Sziget alapítása sem ment veszélyek nélkül. Kátai szerint már az első napokban fenyegetések érték a mozgalomhoz csatlakozókat. Egyik tagjukat megfenyegették, hogy elveszíti a munkáját, ha folytatja a részvételt, míg egy másik személy szerződésében van kikötve, hogy sem a magyar kormány, sem az RMDSZ ellen nem nyilatkozhat. „Az erdélyi magyarság egy zárt közösség, ahol a megfélemlítés szinte természetes eszközzé vált” – nyilatkozta Kátai. Ugyanakkor hozzátette, senkire sem haragszik emiatt, látva, hogy ez a környezet szinte lehetetlenné teszi a nyílt fellépést bármilyen változásért.
A belső és külső konfliktusokról
Kátai elmondta, hogy személyesen is számos támadás érte. Volt iskolatársai nyíltan „hazaárulónak” nevezték, sőt, nemegyszer megesett, hogy nyílt fenyegetéseket kapott. Az alapító mégis kitart nézetei mellett, és úgy érzi, hosszú távon Erdélyben is sokan felismerik, hogy az orbáni politika távolította el az embereket a szabadságtól és méltóságtól. „Már sokszor megígérték, hogy kinyírnak, lámpavasra lógatnak, de ez csak azt mutatja, mennyire messzire ment a gyűlöletkampány” – mondta keserű iróniával.
A társadalmi és történelmi párhuzamok
Kátai visszatekintett egy olyan pillanatra, amikor a romániai magyar közösség még egységesebbnek tűnt. 1989-ben, Ceaușescu diktatúrájának bukásakor határtalan segítséget kaptak Magyarországról, élelmiszertől kezdve könyveken át ruhákig. Ehhez képest ma – szerinte – a félelem és gyűlölet dominál, amelyet a magyar kormány politikája gerjeszt.
Egy személyes küzdelem tanulságai
Kátai István személyes története rámutat a közösséggel való szolidaritás és a társadalmi változás nehézségeire. Korai támogatását fejezte ki Magyar Péter iránt, akit „figyelemre méltónak” nevezett, annak ellenére is, hogy sokak szemében megosztó személyiség. Az első lépések, hogy különböző erdélyi városokból változást akaró embereket gyűjtsön össze, rendkívül nehéznek bizonyultak. Bár megfenyegették és kitaszították, Kátai hisz abban, hogy Erdély népe egy nap megérti az uralkodó rendszer hibáit és veszélyeit.
Forrás: nepszava.hu/3278305_tisza-sziget-erdely-katai-istvan-sajtoszabadsag