Történelmi mélypontra süllyedt Donald Trump támogatottsága az iráni háború következtében
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének támogatottsága történelmi mélypontra esett, különösen az iráni konfliktus okán. A republikánus szavazók mindössze 19%-a tekint lelkesen a Trump második és egyben utolsó hivatali idejének hátralévő részére. Ez a szám drámai csökkenést mutat a tavaszi 38%-ról, és jól jelzi, hogy a belé vetett bizalom komolyan ingadozik. A CNN által közzétett felmérésből kiderül, hogy az amerikai polgárok 73%-a úgy véli, Trump nem volt képes megoldani az ország legsürgetőbb problémáit. Ezzel pedig nemcsak a demokraták, hanem még a republikánusok között is széleskörű elégedetlenség tapasztalható.
Az iráni háború, amely február 28-án kezdődött, illetve az üzemanyag- és élelmiszerárak drasztikus emelkedése a népszerűség csökkenéséhez vezetett. A felmérés alapján Trump össztársadalmi támogatottsága 34%-ra csökkent, ami megegyezik az első elnöki ciklusa végén regisztrált legalacsonyabb értékkel. Az elégedetlenség a kormány irányítása alatt végbemenő eseményekkel összefüggő, hiszen a kérdőívet kitöltők fele határozottan elutasítja, ahogyan Trump kezeli az ország problémáit.
Az iráni háború népszerűségének csökkenése
A legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei alapján mindössze 28%-a tartja helyesnek, ahogyan Trump az iráni konfliktust kezeli, és még ennél is nagyobb a elégedetlenség az infláció csökkentésére irányuló gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban, amelyet csak 25%-ban talál jónak a lakosság. Az üzemanyagárak emelkedésének kordában tartására vonatkozó javaslatait mindössze 21%-a értékeli pozitívan, ami különösen aggasztó jelenség a Republikánus Párt számára, mivel a megkérdezettek 74%-a arról számolt be, hogy az üzemanyagárak emelkedése komoly nehézségeket okoz számukra. Ezt az arányt a korábbi hónapokban még alacsonyabbnak, 63%-nak mérték.
A Reuters/Ipsos korábbi felmérése már azt jelezte, hogy az iráni katonai műveletek támogatottsága a lakosság körében új mélypontra került, és csupán minden harmadik ember állt ki a katonai akciók mellett. A megkérdezettek 69%-a ugyanis úgy gondolja, hogy Trump nem tudta világosan kommunikálni az amerikai beavatkozás célját, így a Fehér Ház nem tudta meggyőzni a választók többségét arról, hogy miért van szükség az Egyesült Államok tartós jelenlétére ebben a konfliktusban.
A háború céljainak hiánya
Bár a Fehér Ház hivatalosan azzal érvel, hogy meg kell akadályozniuk Irán atomfegyverhez jutását, Trump számos esetben változtatta meg az álláspontját: hol az iráni rakétaprogram megsemmisítéséről, hol a teheráni vezetés meggyengítéséről, illetve az amerikai és izraeli érdekek védelméről beszélt. Ebből a helyzetből nem derül ki világos háborús cél, csupán egymásra rakódó állítások sora, ami rombolja a közbizalmat.
Az amerikai közvélemény fáradt a háborús konfliktusokból, és a Fehér Ház jelenlegi álláspontja nem biztosít elegendő politikai támogatást a tartós katonai jelenléthez. A Fehér Ház szóvivője szerint Trump nem közvélemény-kutatások alapján hozza meg nemzetbiztonsági döntéseit, hanem az ország és szövetségesei védelmére összpontosít. Azonban a háború elhúzódása komoly politikai következményekkel járhat, mivel Trump kampányában azt ígérte, hogy véget vet a végtelen külföldi beavatkozások korszakának.
A republikánusok számára mindez különösen érzékeny kérdés a közelgő félidős választások előtt, hiszen a párt szűk törvényhozási többsége nehezen tartható meg, ha a háború gazdasági hatásai – a növekvő üzemanyagárak és a költségvetési teher – átkerülnek a belpolitikai diskurzusba. A demokraták pedig kihasználhatják ezt az alkalmat, hogy Trump ígéreteit szembeállítsák a valósággal.
Ahhoz, hogy Trump adminisztrációja megbirkózzon ezzel a helyzettel, világos célt és hiteles kilépési stratégiát kell kidolgozniuk. Ha nem tudják egyértelműen megfogalmazni, hogy az iráni háború milyen konkrét célokat szolgál, akkor ez a konfliktus politikai instabilitást okozhat Trump számára, akinek a felmérések azt mutatják, hogy a demokrácia keretein belül egyetlen elnök sem fenntarthat sokáig egy olyan háborút, amelynek okait a saját népe nem érti.
