Kuba és a Vatikán titkos megállapodása: 553 fogoly szabadulása
Megrázó fordulatként Kuba bejelentette mind az 553 bebörtönzött ember szabadon engedését. Az esemény hátterében a havannai kormány és a Vatikán között létrejött egyezség áll, amely kiváltotta a nemzetközi közösség figyelmét. Nem csak Kuba, hanem az Egyesült Államok is részt vett az események alakulásában, igaz, nem mindenki ugyanolyan szerepet játszott ebben a történetben.
Joe Biden és a listáról való eltávolítás története
Joe Biden elnökségének végén egy jelentős lépést tett: januárban beleegyezett, hogy Kubát eltávolítja az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listájáról, cserébe a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. A döntés pontosan azt a célt szolgálta, hogy az 553, többségében tüntetésekhez köthetően őrizetbe vett személy elnyerje szabadságát. Persze nem mindenki nézte jó szemmel ezt a stratégiai engedményt.
Donald Trump és a kényelmetlen fordulat
Trump hivatalba lépésével rövidre záródott ez a megegyezés. A volt elnök nemcsak visszahelyezte Kubát a listára, hanem újabb szankciókat is kivetett az országra. Ez a lépés az addig kialakulóban lévő diplomáciai kapcsolatokat teljesen visszavetette, és a kommunista kormány azonnal leállította az elítéltek szabadon bocsátását.
A szabadság hírečskéje Havannából
Bár Trump próbálkozott a szankciós politika visszaállításával, a havannai hatóságok hétfő késő este bejelentették, hogy mind az 553 fogoly ügyét lezárták és szabadon engedték őket. Az igazságügyi tisztviselők szerint az eljárások befejezésével idő előtt engedték el ezeket az embereket, akik korábban hosszú börtönbüntetésre voltak ítélve.
A tüntetők és a rendszer szembenállása
A foglyok egy része Kuba 2021-es tömegtüntetéseinek „öröksége”. Ezek a gazdasági válság, a súlyosbodó áramkimaradások és az általános társadalmi elégedetlenség következményeként robbantak ki. Az állam vasmarokkal csapott le a tiltakozókra: letartóztatások, bírósági ítéletek és rendkívül szigorú büntetések követték a demonstrációkat. Néhány elítélt akár 25 évet is kapott.
Kuba visszavág: szankciók és propaganda
A kubai rezsim az amerikai szankciókat és a „hazug” nemzetközi sajtóhadjáratot hibáztatta az elégedetlenség felszínre töréséért. Az Egyesült Államok szankciós politikáját egyoldalú agressziónak minősítette, hangsúlyozva, hogy az ország gazdasági válságát külső tényezők mélyítik.
Elnöki szereplők és nemzetközi sajtóvihar
Az Egyesült Államok két egymást követő elnökének ellentétes megközelítése Kubával kapcsolatban nemcsak a diplomáciai fronton keltett hullámokat, hanem a nemzetközi közösség véleményét is két táborra osztotta. Biden engedékenyebb álláspontja és Trump szigorúbb szabályozása között azonban Havanna úgy döntött, hogy más eszközökkel mozdítja elő saját érdekeit.
Forrás: nepszava.hu/3271761_donald-trump-kuba-foglyok-kiengedese-megallapodas-felmondas-joe-biden