A kommunizmus árnyékában
Az Orbán-rezsim kommunikációja mára unalomig ismételt frázisokban merül ki, ahol a „kommunisták mind szavaznak” mantra uralja a politikai diskurzust. Az, hogy az alelnök ennyire elavult ideológiákra támaszkodik, rávilágít arra, hogy a politikai színpadon valódi kölcsönhatások helyett csupán ideológiai csatatér van.
Az antikommunista szlogenek hatékonysága
Vajon meddig lehet még aktív ez a megközelítés? Orbán Viktor 1990 óta hangoztatja ezt a tételt, de most, a politikai táj átalakulásakor, amikor a pártpolitikai szféra már nem olyan bináris, mint régen, felnőtt a politikai diskurzus minőségének javításának ideje is. A politikai ellenfelek minősítése, mint „kommunista”, elavult és becsmérlő. A szavazók széles spektrumát nem lehet egy kalap alá venni csupán ideológiai hovatartozásuk miatt.
A hatalom megszorítása
Orbán szavai, miszerint „a kommunisták mind szavaznak”, nem csupán üres fenyegetések, hanem valóságos megosztottságot is szülnek. A hatalom fenntartásához szükséges, hogy a politikai diskurzusba ne csak a pártok, hanem a szavazók méltósága is megjelenjen. Tizenéves fiatalok tucatjainak komunista címkézése egészen abszurd, és az ellenzék tehetetlensége ezt a gyűlöletkeltő narratívát még inkább felerősíti.
Kritika és önreflexió
A hatalom visszaélése és az önkritika hiánya megkérdőjelezhető hitelességhez vezetett. Orbán elvárja, hogy a kritika kizárólag a politikai pártok irányába irányuljon, holott a szavazók közvetlen támadása teljességgel elítélendő. Az őszinte párbeszéd és a diskurzus alapja a kölcsönös tisztelet, nem pedig a megbélyegzés. A politikai szereplőknek fel kellene ismerniük: nem csupán pártok, hanem emberek állnak a választás mögött.
A kettős mérce
Orbán ily módon a diszkrét hatalomgyakorlás eszközeit használja, hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról. A választásra jogosult polgárok sértegetése és a helyettük való felelősség hárítása kicsinyes politizálásra vall. A politikai igazságtalanságok, ahogyan megjelennek a társadalomban, komoly kérdéseket vetnek fel a demokrácia jövőjével kapcsolatban.
A jövő kérdései
Felvetődik a kérdés, hogy meddig állhat fenn egy olyan rendszer, amely a társadalmat megosztja, miközben a kormány hatalmát folyamatosan próbálja megerősíteni. A demokratikus intézmények jó működése és a társadalmi igazságosság érdekében a kommunikációs stratégiáknak is igazodniuk kellene a valóságos igényekhez. Az, hogy ezt a kettős mércét cselekedetekké kellene formálni, elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben is létezzen egy működőképes demokrácia.
Forrás: nepszava.hu/3286994_igy-nem-kommunistazik-tobbe-orban-viktor
