Bizánc és a Magyarok: A DAI Részletes Vizsgálata
Bollók Ádám, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont régésze és történésze, nem csupán a múltunk írott forrásainak átértékelésével foglalkozik, hanem a korai magyar történelem szövetét is feltárja. A legújabb könyvében, amely B. Szabó Jánossal közösen készült, a Bizánci Birodalom és a honfoglaló magyarok kapcsolatát bontja ki, különösen a De administrando imperio (DAI) című művön keresztül. A kérdések, amelyeket feltesznek, olyan komplexitással bírnak, hogy a válaszok gyakran álláspontok és feltételezések tengerébe vezetnek.
Körvonalazódó Történelmi Táj
A DAI három fejezete foglalkozik a honfoglaló magyarokkal, és az időbeli horizont, amelyben a magyarság megjelenik, már önmagában meglehetősen vitatott. A szavartok érkezését a DAI a 850–860-as évekre datálja, ahol a különböző törzsek közötti vándorlásra is tombolnak a történészi eltérések. Be kell azonban látnunk, hogy a bizánci forrásokkal folytatott munka nem csupán a múlt rekonstruálásához segít, hanem a korabeli politikai viszonyok, identitások dinamikus ábrázolásához is elengedhetetlen.
Szavartok és Levedia: A Politikai Mozgalmak Háttere
A DAI által említett szavartok két irányba vándoroltak a besenyők támadása miatt, ami a további vándorlásokat indukálta. Az, hogy valójában miért is léptek be Etelközbe, összefüggésbe hozható a Levedia védelmével és a szomszédos népek nyomása alatt végbemenő szövetségekkel. A régészet nem csupán a földrajzi elhelyezkedést segítené, hanem a történelmi események megértésében is alapvető szerepet játszik. A leírások, valamint a régészeti adatok talán a legfontosabb talált kapcsolódási pontok az események rekonstruálásában.
A Politikai Identitástudat Nyomában
Bollók megfogalmazása szerint a honfoglalás előtti népesség nem csupán etnikai szempontból volt homogén, mivel különféle csoportok keveredtek egy új politikai struktúrában. A politikai alakulat és a népcsoportok közötti különbség más értelmezésekhez vezetett, és akár jelölhetett egy szorosabb szövetséget a besenyők ellen is. Az etnikai és politikai identitás a DAI által rögzített módon nem csupán az önelnevezések helyett, hanem a társadalmi struktúrák formálódásának fontos területeit is kijelölte.
Anonymus és a Vérszerződés Különbségei
Jelentős különbség figyelhető meg Anonymus és a DAI között, hiszen Anonymus a vérszerződés hagyományos leírását illeszti a korai honfoglalásokhoz, míg a DAI kazárok perspektívájából közelít a szövetség megalkotásához. A kettő közötti feszültség nem csupán időbeli, de értelmezési szempontból is izgalmas terepet kínál a történelmi diskurzus számára.
A Kazár Közvetítők Hatása
A történész szerint rendkívüli tény, hogy a kazárok közvetítette tudásformák formálhatták a bizánci leírásokat. A DAI szövegének konglomerátuma, ami a politikai szövet egyes darabjait összeilleszti, a szavartok és Levedia viszonyán keresztül láttatja meg a korabeli politikai valóságokat. Az, hogy a kazárok ilyen szorosan részei voltak az akkor megjelenő retorikának, új megvilágításba helyezheti a középkori népek közötti interakciókat.
Történelmünk Összefonódott Szálai
A múlt nem csupán szórványos események összessége, hanem egy olyan szövet, amelyet nem könnyű kibogozni. Az események és elméletek, a szavartok és a besenyők találkozásai, valamint a bizánci és kazár befolyások mind-mind hozzájárulnak egy átfogóbb kép kialakításához. Ebben a kalandozásban csak remélni lehet, hogy a következő évtizedek kutatásai segítenek majd a még sokáig megoldatlan kérdések felgöngyölítésében.
Forrás: nepszava.hu/3281589_magyarsag-tortenelem-honfoglalas-verszerzodes-anonymus-interju-bollok-adam
