A politika határain túl
Az új év közeledtével sokan már számba veszik az elkövetkező időszakra tett ígéreteiket. Kétségek között azonban nehéz lesz megkerülni a kormányváltás kérdését, amelyről egy friss felmérés is tanúskodik: a lakosság jelentős része nem hisz a változásban. Legyen ez akár az elkeseredés vagy a politikai ráció következménye, én ennél többet kívánnék: szeretném, ha végre visszatérhetnénk a civil életünkhöz, szabadon. Ideje lenne megszabadulnunk a politikai hisztériák igájától és a harciasság többi terhétől, mert valójában egyre kevesebb az, ami miatt felháborodhatnánk. Hagyjuk végre a politikát azoknak, akiknek ez a hivatásuk!
Persze ahhoz, hogy ez valóban megtörténjen, alapvető változásokra lenne szükség. A kormányváltás önmagában nem hozna automatikusan megoldásokat. Kívánom, hogy mindkét oldal támogató táborában is tudatosuljon az, hogy a politikai nézetek közötti megértés elmaradása csak még tovább mélyíti a megosztottságot. Gyakran érezzük úgy, hogy a másik oldal véleménye árulásként kellene, hogy hasson ránk, pedig ez csak ismeretek hiányát tükrözi; hát nem mindenki békepárti, csupán eltérő elvek mentén képzelik el a megoldásokat?
A viták helyett a párbeszédnek kellene dominálnia, hiszen mindkét oldalon sokan rendelkeznek őszinte szándékokkal a béke és a megoldások irányába. Ha már vitatkoznánk, mérlegelnünk kellene, hogy nem a céljaink különböznek, hanem inkább a megoldási javaslataink. Kezdhetnénk például Kepes András legújabb könyvének elolvasásával, amely segíthet megérteni, miért zsugorodik az empátiánk, és miért ragaszkodunk annyira saját igazságainkhoz.
Kepes interjújában pontosan rámutatott arra, hogy azok, akik nem rendelkeznek hiteles érvrendszerrel, csupán saját hatalmukat és vagyonukat próbálják megvédeni, és ezzel csak az egyetértőkkel készítenek „vitát”. Felmerül a kérdés: nem lenne-e jobb, ha a politikai rivalizálás helyett közös alapok keresésére törekednénk, amely képes minimális békét teremteni a különböző világnézetek között? Miért nem láthatjuk a politikán túl is a létezés különféle módjait, ahol a versenyként kijelölt ideológiák nem támasztanak elkerülhetetlen feszültséget?
A totális háború képzete mindent áthat, a hatalom megtartása érdekében minden terület érintetté válik. Legyen szó a kórházakban hiányzó vécépapírról, a száraz fákról vagy az iskolai történelemórák módszereiről, a politikai befolyás mindent elhomályosít. A békénk melletti kamasz látásmódunk növekedéséhez viszont elengedhetetlen, hogy leváltsuk ezt a csőlátást, és a mások iránti tiszteletet próbáljuk meg létezésünk normájává tenni.
Forrás: nepszava.hu/3306462_a-masik-igazsaga
