NEM SZABAD NÉMÁNAK ÉS TÉTLENNEK MARADNI, AMIKOR A MAGYAR KORMÁNY AZ AGRESSZOR PÁRTJÁT FOGJA EGY SZÖRNYŰ HÁBORÚBAN
A Fidesz egyre inkább fokozza a tétet a választási kampányában, amivel próbálja erősíteni a háborús fenyegetettség érzését, miközben a politikai tájat is igyekszik átrendezni. Mikecz Dániel politológus szerint a közvéleményt egyre kevésbé foglalkoztatja a háború, így a Fidesznek szüksége van arra, hogy emelje a tétet. A kormánypropaganda eszközei között már az előző parlamenti választási kampányban is megjelent a háború, amelyről Orbán Viktor nemrégiben kijelentette, hogy a 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó. Az ukrajnai konfliktus fontos téma lehet a jövő évi választás során, ahogyan azt a Fidesz korábban is sikerrel végezte.
Mikecz Dániel hangsúlyozta, hogy a politikai diskurzus egyik központi témája a háború, amely intenzív félelmet és aggodalmat kelt sokakban. Tapasztalat szerint a Fidesz jól bánik a „szorongás-menedzsmenttel”, mivel kormányzati pozícióból hatékony tud lenni a védelem, vagy a béke ígéretének kommunikálásában. Ugyanakkor az idő múlásával természetes, hogy a háború iránti közérdeklődés csökken, így a kormánynak folyamatosan növelnie kell a fenyegetettség érzetét.
A Fidesz stratégiája a politikai tér felosztására is kiterjed. A kormány és szövetségesei békepártiaként, míg az ellenzék háborúpártiakként pozicionálódik. Ez az identitás-teremtés már a 2022-es választások során is látható volt, azonban most a „háborúpártiak” köre kibővült, magában foglalva az Orbán-kormány oroszbarát külpolitikáját kritizáló európai vezetőket is.
Mikecz megjegyezte, hogy a kormány nemcsak a közvetlen háborús veszéllyel, hanem az Oroszország ellen hozott EU-szankciókkal is bővítette a fenyegetettség forrását. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szerepe is kiemeltebbé vált a Fidesz kommunikációjában, ahol ma már mint a magyar politikába való beavatkozó szereplőként jelenik meg.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a kormányzat sikeresen képes-e eltüntetni a felelősséget a gazdasági problémákból. A Policy Solutions kutatása alapján a válaszadók közel fele a magyar kormányt tartja a gazdaság állapotáért felelősnek, míg a háborút csupán harmadik helyre helyezik.
Az Orbán-kormány küzdelme a narratív formálásban azonban szembe találja magát a valósággal, hiszen a környező országok gazdaságai növekednek, míg a magyar gazdasági helyzet megkérdőjelezhető. Egy közelmúltban terjesztett kiadvány, amely a Fidesz kampányának részeként jelent meg, a háborús veszélyre figyelmeztető információkkal próbálja riogatni a lakosságot, de akadtak olyanok is, akik elutasították a propagandát, mint egy asszony Baranyából, aki kijelentette: „Nem riogatok senkit a háborúval.”
Iványi Gábor lelkész megjegyezte, hogy nem maradhatunk némák a kormánynak az agresszor pártjára állása miatt. A háborús borzalmakat saját tapasztalatai révén ismeri, hiszen korábban többször is járt Ukrajnában segélyszállítmányokkal. Osztotta meg a helyszínen szerzett benyomásait a háború szörnyűségeiről, amelyek felhívták a figyelmet a konfliktus drámai valóságára.
Sik Endre szociológus rávilágít arra, hogy a politikai manipuláció kifejezése, mint a „háborús pszichózis”, hogyan csökkenti a társadalmi tudatosságot, fenyegetve a köznyugalmat. Az emberek alapvetően békére vágynak, miközben a politikai diskurzusban más üzenetek is megjelennek, amelyeket a vezetők propagandájuk során kihasználnak.
A propaganda hatása továbbra is megfigyelhető, ugyanis a közvéleményben mélyebben gyökerező félelmek és bizonytalanságok mellett a választók növekvő tűrésküszöbe is egy új kihívást jelent a politikai elöljárók számára. Orbán Viktor a béke megteremtését állítja célul, azonban egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy vajon valós-e ez a szándék, és hogy a várakozások teljesülhetnek-e a jövőben.
Forrás: nepszava.hu/3305546_haboru-orban-kormany-magyarorszag-pszichozis-ivanyi-gabor-elemzes
