A Duna-parti Beszélgetés
Ülök a Duna-parton, ahol a szállodahajóból ki- és beszálló utasok élete pezseg előttem. Hirtelen egy hatalmas bőrönddel és két táskával települt mellém egy fiatalember. Kérdése angolul érkezett: leülhet-e? A szándéka nyilvánvaló, de egy savanyú bólintás után tudtam, hogy nem úszom meg a társalgást.
Barátságok és Ellenszenvek
Kiderült, lengyel; én pedig magyar vagyok. Mégis, ez a két nemzet egy furcsa szövetséget alkot. A lengyel úriember szavai szerint a németek mind kurvák, míg a románok számára a „fals” jelzőt használta. A hajón valóban sok román utazott, ami valószínűleg nem tette népszerűvé a társaságát. Szóba került Orbán és Tusk; a lengyel dühösen érvelt, hogy Tusk eladta Lengyelországot a németeknek, míg Orbánt dicsérte, mert az ukránok ellenállása mellett állt ki.
Politikai Nézeteltérések
Bár a politika mélyebb boncolgatása nem állt szándékomban, a beszélgetés irányt váltott: “Mi, magyarok és lengyelek, tartsunk össze!” – mondta. A felvetés mögött ott bujkált egyfajta közös szolidaritás. Az egészség köszöntése a „na zdrowie”-val, amit pedig én eléggé bonyolultnak találtam.
Alkohollal Kísért Barátság
Közben cigarettát sodort, amit nekem felajánlott, de a dohányzás nem az én világom. Közölte, hogy repülőgépe várja, de még be akar szerezni egy jóféle magyar pálinkát, azt hirdette, hogy annál nincs is jobb. Az újdonsült barátom itallal kapcsolatos vágya elárulta a kapcsolatát a szeszesitalokkal, ahogyan a táskájából szivárgó aroma is azt bizonyította.
A Fals Magyar Története
Bár hajlandó lettem volna a szoros barátságot is elmélyíteni, ha érdekli a véleményem a napirendre tűzött politikai nézeteivel kapcsolatban, a kimenetelt már magam elé képzeltem: “képzeljétek el, az utam során nem találkoztam egyetlen fals magyarral sem, de a legvégén, mégis csak kifogtam egyet!”
Forrás: nepszava.hu/3291704_a-fals-magyar
