A nyelvtanulás válsága Magyarországon
Magyarország felsőoktatási rendszere továbbra is látványos statisztikai változásokon megy keresztül. A 2024/2025-ös tanévben 328,5 ezer hallgató tanult az ország egyetemein, ami egy év alatt több mint 18 ezer fős növekedést jelent. Ugyanakkor az idegen nyelveket tanuló diákok száma drámaian csökkent, ami aggasztó tendenciákat mutat.
Csökkenő számok, csökkenő érdeklődés
Az angolt tanuló hallgatók száma 31 ezerről 24,4 ezerre esett, míg a német nyelvet választók aránya 6417-ről 4887-re csökkent. A spanyol nyelv tanulóinak száma 1310-re, a francia nyelvet tanulóknak pedig 787 főre esett vissza az előző tanévről. Ezen az úton nemcsak a népszerű nyelvek tanulói, hanem az olasz, latin és orosz nyelvet tanulók is kevesebben vannak. A statisztikákból kiderül, hogy az idegen nyelveket tanuló hallgatók aránya a felsőoktatásban résztvevő összes hallgatóhoz viszonyítva 20,3%-ról 18,3%-ra csökkent az elmúlt tíz évben.
A nyelvvizsgázók számának drámai csökkenése
Az Oktatási Hivatal adatai alapján a nyelvvizsgázók száma is visszaesett: 2024-ben 58,9 ezren próbálták ki magukat, míg egy évvel korábban 66,3 ezer fő tett nyelvvizsgát. A legnagyobb hátrányt a fiatalok szenvedik el, hiszen a 20-24 éves korosztály körében a vizsgázók száma 20,7 ezerről 10,1 ezer főre csökkent. A 25-29 évesek esetében korosztályonként hasonló drámai szakadék tapasztalható, hiszen a vizsgázók száma a felére esett vissza a három év alatt.
A kormányzati intézkedések hatása
Az Orbán-kormány 2022-es döntése, amely eltörölte a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségét, jelentős következményekkel járt. Így a nyelvtanulás iránti motiváció csökkenése nemcsak a nyelvvizsgázók számának csökkenésében, hanem a nyelvtanulási számadatokban is megmutatkozik. Míg korábban a magyar emberek nyelvtudása a legrosszabbak között volt az EU-ban, a jövőbeni kilátások most még sötétebbek.
Nemzetközi összehasonlításban vállalhatatlanul lemaradtunk
Az Eurostat adatai alapján a 25-64 éves korosztály 49%-a beszélt legalább egy idegen nyelvet 2022-ben, ezzel szemben az EU-átlag 75% volt. Magyarország így nemcsak a képzés minősége, hanem a nyelvtudás területén is lemaradt, demográfiai szempontból is lerázva magáról a nemzetközi versenyt.
A folyamatok, melyek hatással vannak a nyelvtanulásra és a nyelvvizsgázásra, sürgető figyelemért kiáltanak, hiszen egy ország jövője és fejlődése erősen összefonódik nyelvi képességeivel.
Forrás: nepszava.hu/3291192_magyarorszag-egyetemek-nyelvtanulas-diakok-csokkenes
