Huszonöt ország követeli a Gázai háború leállítását
Július 21-én a világ huszonöt, zömmel nyugati állama együttes nyilatkozatban követelte a Gázai övezetben folyó háború azonnali leállítását. Az Egyesült Királyság kormányának honlapján közzétett dokumentumban a részt vevő országok közé tartozik Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is. Az üzenet világos és sürgős: „a gázai háborúnak azonnal véget kell vetni.”
A gázai civilek szenvedése
A nyilatkozat rámutat arra, hogy a gázai civilek szenvedése új mélységeket ért el. Az izraeli kormány segélyelosztási módját veszélyesnek minősítették, mivel az instabilitást generál és megfosztja a gázaiakat emberi méltóságuktól. A dokumentumban hangsúlyozták: „Elítéljük a segélyek csepegtetéses adagolását és a civilek, köztük gyermekek embertelen meggyilkolását.” A segélykérő pontokon már több mint 800 palesztint öltek meg, ami tovább fokozza a humanitárius vészhelyzetet.
Humanitárius kötelezettségek megszegése
Az aláíró országok kategorikusan elítélik, hogy Izrael megtagadja a civil lakosságtól az alapvető humanitárius segítséget. Azt állítják, hogy Izraelnek be kell tartania a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit. Az aláírók külön felhívták a figyelmet a Hamász által fogva tartott túszok szörnyű szenvedéseire, és követelték a foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.
Különböző álláspontok és visszhang
A nyilatkozat elutasította a palesztin lakosság kitelepítése irányuló javaslatokat, hangsúlyozva, hogy azok a nemzetközi humanitárius jog megsértését jelentik. Kiemelték, hogy a telepesek erőszakos tevékenysége Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben fokozódik, és ezt is meg kell állítani. Az aláíró országok sürgették a feleket és a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen érjenek el egy tartós tűzszünetet.
Orbán-kormány és a nemzetközi reakciók
Érthetetlen, de a magyar kormány, amely eddig békepárti imázsát hangoztatta, nem írta alá a nyilatkozatot. Az Orbán-kormány eddigi lépései alapján meglepő, hogy a középpontban álló konfliktus kezelésében visszafogott maradt. Tüntetőleg meghívta Magyarországra Benjamin Netanjahut, aki ellen háborús bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adtak ki. Szijjártó Péter, a külügyminiszter, a gázai katolikus templom izraeli bombázásánál is hallgatásba burkolózott.
A humanitárius válság súlyosbodása
A Times of Israel beszámolója szerint az izraeli külügyminisztérium elutasította a követeléseket, figyelmen kívül hagyva a humanitárius helyzettel kapcsolatos aggodalmakat. A háború kezdete óta jelentős számú palesztin életét vesztette, miközben a helyzet egyre súlyosabbá válik. A térségben humanitárius katasztrófa alakult ki, a civil infrastruktúra gyakorlatilag megsemmisült, és a lakosság nélkülözni kénytelen az alapvető szükségleteit.
Mindezek fényében egyre világosabbá válik, hogy a nemzetközi közösség reakciója, vagy éppen annak hiánya, kulcsfontosságú a konfliktus további alakulását illetően.
Forrás: nepszava.hu/3288119_25-orszag-koveteles-gaza-haboru-izrael-allitsak-le
