Új hárompárti koalíció Ausztriában: Valóban vége a szélsőjobboldali korszaknak?
Hosszas tárgyalási folyamatok után az osztrák politikai színtér látványos fordulat előtt áll: a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ és a liberális NEOS egy, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nélküli új kormánykoalíció küszöbén áll. A megegyezést az elmúlt két hét intenzív egyeztetései koronázták meg, szemben az év végén tapasztalt eredménytelenséggel és konfliktusokkal. Már jövő hétfőn esküt tehetnek az új kabinet tagjai a Hofburgban, ha a liberális párt tagsága is áldását adja a programra.
Átrajzolódó politikai térkép: Az FPÖ bukása
A tavaly szeptemberi, megosztó parlamenti választások óta húzódó kormányalakítási mizéria átrendezte az erőviszonyokat. Az FPÖ, amely a legtöbb szavazatot nyerte a választásokon, képtelennek bizonyult egy működőképes koalíció összeállítására az ÖVP-vel. A megbeszélések eleve feszültségektől terhes légkörben zajlottak, és mindössze egy hónap után kudarcba fulladtak. Herbert Kickl, az FPÖ vezetője azzal vádolta a konzervatívokat, hogy párhuzamosan a szociáldemokratákkal is egyezkedtek, miközben maguk a tárgyalások is politikai színjátékra hasonlítottak.
A kompromisszum mesterei
Miklós Ludwig bécsi polgármester és Doris Bures parlamenti alelnök kiemelkedő szerepet játszottak abban, hogy az SPÖ elmozduljon korábbi radikális álláspontjától, így lehetővé vált a hárompárti koalíció létrejötte. Az ÖVP, a költségvetési krízis súlya alatt, elvesztette korábbi merevségét. Az új program a gazdasági reformokat helyezi előtérbe, például bankadót vezet be, megadóztatja a nyereséges energiavállalatokat, szolidaritási adót ró a legtehetősebbekre, és nyugdíjhozzájárulások emelésével próbálja enyhíteni a deficit terheit. Ezek a lépések drámai elmozdulást jelentenek egy olyan párt számára, amely korábban bármiféle plusz adó terhét elutasította.
A NEOS csatlakozása: Szimbolikus és politikai súly
Doris Bures megfontolt húzása, hogy visszahívja a NEOS-t a koalícióba, megteremtette a biztos parlamenti többség alapjait. Beate Meinl-Reisinger, a liberálisok vezetője ügyesen kereskedett pozíciójával: a külügyminiszteri tárca neki ígérve, a párt reformer szellemisége pedig híd az osztrák politikai kultúra hagyományosan megmerevedett struktúrái között.
Christian Stocker: Az ismeretlenségből a kancellári székig
A politikai vákuumban egy kevéssé ismert név, Christian Stocker lépett elő főszereplővé. Az ÖVP elnökeként a párt belső válságában talált magára, miután Karl Nehammer távozott a pozíciójából. Bár sokak szerint szándékosan torpedózta meg az FPÖ-vel folytatott tárgyalásokat, most az új koalíció kancellárjelöltjeként próbálja újraformálni a néppárt narratíváját.
Visszatérés a szociális párbeszédhez
Míg az FPÖ folyamatosan új választásokért kampányol, addig a szociális partnerek – munkáltatói és munkavállalói szövetségek – újra hangsúlyt kaptak a politikai színtéren. Ez a régi-új modell, amely a társadalmi feszültségek csökkentését célozza, a nagy pártok közötti megegyezés talán utolsó biztosítéka lehet az instabil politikai légkörben.
A szélsőjobb árnyéka és az illiberális veszély
Bár az új hárompárti koalíció kétségtelenül jelentős politikai vívmány, kérdéses, hogy mennyire stabilizálja Ausztria irányvonalát hosszú távon. Az FPÖ és szélsőjobb által képviselt illiberális tendenciák továbbra is fenyegetik az ország kulturális és politikai egyensúlyát. Az osztrák demokráciát ettől az árnyéktól egyelőre csak az új koalíció teheti eggyel fényesebbé – de mindez kérészéletűnek bizonyulhat, ha a belső ellentétek kiújulnak.
Forrás: nepszava.hu/3270063_ausztria-ovp-spo-neos-kormany-koalicio-szelsojobb-nelkul