Drágulás és korlátok: a gyógyszerpiac sötét valósága
Magyarország gyógyszerpiaca az elmúlt években ijesztő mértékben duzzadt. Míg 2019-ben „mindössze” 531 milliárd forintos forgalmat generált, 2024 végére ez az összeg már 738 milliárdra nőtt. Az állami és lakossági kiadások egyaránt elszálltak, és bár a támogatott gyógyszerek hivatalosan nem részei az áremeléseknek, a betegek terhei így is folyamatosan nőnek. Az okok mélyen gyökereznek a rendszer átalakult szerkezetében és az új, drága gyógyszerek megjelenésében.
A betegek fájdalomküszöbe: mit bír még el a pénztárca?
Gábor Tamás gyógyszerész szerint a betegek „fájdalomküszöbe” 3500-3800 forint körül mozog. Ezen az összegen túl a receptre vagy anélkül is elérhető gyógyszerek már komoly válogatáson mennek át: a páciensek csak a legszükségesebbeket vásárolják meg. Bár az állami gyógyszertámogatás jelentős mértékű, az elmúlt öt évben a betegek térítési díjai mégis 25%-kal, az egészségbiztosító kiadásai pedig 44%-kal nőttek. Ijesztő jel, hogy míg az állam szinte minden kategóriában többet költ, a közgyógyellátásra fordított összeg egyre csökken, ahogy a jogosulti kör szigorítása miatt kevesebb a rászorulók száma.
Támogatási rendszer: széthúzó kontrasztok
Az állam különböző jogcímeken nyújt gyógyszertámogatást. A normatív támogatás, az emelt és kiemelt kategóriák, valamint az egyedi méltányossági esetek hosszú árnyékot vetnek. Miközben néhány speciális esetben a támogatás aránya elérheti a 100%-ot, sok beteg még így is kénytelen mélyen a zsebébe nyúlni. Egyedi méltányosság esetén a betegek gyakran több tízezer forintot kénytelenek fizetni egy-egy terápiás adagért – ráadásul ezek az összegek is drasztikusan nőttek, hiszen az ilyen eljárásokra fordított állami összeg 2019-ről 2024-re 25,5 milliárdról 47,2 milliárdra emelkedett.
Onkológia: a gyógyszerkassza terheinek súlypontja
A támogatott gyógyszertárak legnagyobb kihívását az onkológiai kezelések drágulása jelenti. Az új, modern terápiák ára jelentősen megemelte a gyógyszerkassza kiadásait, olyannyira, hogy mára ennek költései a teljes gyógyszerkassza 23%-át teszik ki. Az új termékek ára nemcsak magasan kezd, de a gyártók a korábbi készítményeknél elmaradt költségnövekedések ellensúlyozását is ezeken keresztül próbálják érvényesíteni.
Térítési díjak: a szegények háttérbe szorulnak
A közgyógyellátásra jogosultak száma szintén csökkenő tendenciát mutat. Míg 2019-ben még 283 ezer ember kapott támogatást, 2023-ra ez a szám 262 ezerre zsugorodott. Az állam által e célra fordított összeg is zsugorodott: 17,2 milliárdról 15,9 milliárdra esett vissza. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a jogosultsági szabályok szigorítása hogyan szorítja ki a legkiszolgáltatottabbakat a rendszerből.
Szűkülő lehetőségek, növekvő kiadások
Bár egyes orvosi kategóriákban, például a klasszikus szív-érrendszeri vagy emésztésre ható gyógyszerek terén a betegek költségei nem változtak jelentősen, más területeken, mint például az egyedi méltányosság alapján támogatott készítményeknél, ezek az összegek ugrásszerűen emelkedtek. A gyógyszerárak növekedése mögött részben gazdasági tényezők, részben stratégiai döntések állnak, amelyek az új gyógyszerek árára és elérhetőségére is hatással vannak.
Forrás: nepszava.hu/3268587_egeszsegugy-gyogyszertamogatas-patikak-betegek-fajdalomkuszob-neak
