Nem hirdettek győztest a hévízi tenderen, a város visszakérné a fürdő tulajdonjogát
Hét tervezetet megvásároltak a Hévízi-tó és a helyi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő fejlesztésére kiírt építészeti pályázaton, miután nem született egyértelmű győztes – jelentette be Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára csütörtökön délelőtt a zalai fürdővárosban tartott tájékoztatóján.
Az államtitkár elmondása szerint 14 pályamű érkezett a tenderre, de egyik sem volt egyértelműen megfelelő, ezért végül azt a hét tervet díjazták és vásárolták meg, amelyek segítségével pontosítható a fejlesztés szakmai programja, és a végén ezekből merítve születhet meg egy mesterterv.
Naszádos Péter, Hévíz független polgármestere lapunknak úgy fogalmazott: a város és az állam érdeke ebben az esetben ugyanaz, hiszen világszintű attrakcióról van szó, komoly gazdasági jelentőséggel. A polgármester elmondta azt is, hogy a fejlesztéssel kapcsolatban munkacsoport alakul, amelyben a város is helyet kap, ezt már önmagában előrelépésnek nevezte.
Hévíz az országban egyedülálló módon az egyetlen település, amely nem tulajdonosa a helyi, turisztikai szempontból fontos fürdőnek. A hévízi tófürdőt és kórházat 2013-ig egy nonprofit kft. működtette – az egészségügyi szolgáltatásokra szerződést kötve az állammal –, a cégben a város 24 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett, ezáltal beleszólhatott a működésbe. A korábbi fideszes városvezetés azonban 2013-ban visszaadta az államnak a települési hányadot a működtetésben, s azóta nem volt ráhatásuk a település legfontosabb vonzerejének állapotára. A komplexum az elmúlt szűk másfél évtizedben látványosan leromlott, a tófürdő központi épületét például két éve be kellett zárni.
Naszádos Péter felidézte: 2013-ban az akkori egyetlen nem kormánypárti képviselő, aki konkrétan édesapja volt, szavazott a városi tulajdon átadása ellen, egyúttal megjósolta, hová vezet majd, hogy Hévíz lemondott a jogairól.
A polgármester szerint a kórházat afféle vidéki kiskórházként kezelte az állam, hol a zalaegerszegi, hol a keszthelyi alá volt beosztva, végül közvetlenül állami fennhatóság alá került. Reményei szerint ennek most vége, a jelen kormánnyal konstruktív az együttműködés, és látják a szándékot, hogy a megfelelő szintre akarják fejleszteni a fürdőt és a kórházat. Ebben érdemben szeretnének részt venni, ezért október 11-én aláírásgyűjtést indítanak, hogy kapják vissza a tulajdonjogukat, illetve mindazokat a jogokat, amelyek korábban megillették a települést, továbbá szeretnék, ha ismét egy nonprofit cég működtetné a fürdőt és a kórházat.
A polgármester szerint a hévízi fejlesztés hosszú távú projekt, egyelőre nem lehet tudni, mikor kezdődhet el, és azt sem, mikorra fejeződik be, hiszen ehhez előbb szükséges az említett mesterterv, és az, hogy pontosan miket foglal majd magába.
A tervpályázatra beérkezett pályamunkákból ötvözve a polgármester szerint a tófürdő és a kórház mellett látogatóközpont, művelődési központ, kaszinó, éttermek és kávézók tehetik teljessé a projektet, amelynek összköltsége az előzetes számítások szerint 60–100 milliárd forint közé tehető.
Naszádos Péter szerint ez óriási összeg, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez egy idővel megtérülő befektetés, hiszen munkahelyek, adó és GDP formájában jelentkezik a költségvetésben és a gazdaságban. A legfontosabbnak jelenleg azt nevezte, hogy akár a mestertervtől is függetlenül legkésőbb a jövő év során létrejöjjön egy ideiglenes fürdő.
Hévíz a hazai turisztikai toplistán tavaly Budapest és Siófok után a harmadik helyen végzett 1,2 millió vendégéjszakával, ami azt jelentette, hogy sikerült visszatornásznia magát a koronavírus előtti csúcsidőszak szintjére. A Covid alaposan megtépázta a város turizmusát, az orosz-ukrán háború kitörését követően pedig nagyjából 300 ezer, orosz turistákhoz köthető vendégéjszaka tűnt el a statisztikákból. Az elmúlt két évben főként németekkel, szlovénokkal és horvátokkal sikerült visszatérni a korábbi szintre – a két szomszédos országból konkrétan megduplázták a vendégszámot –, ám az arányok eltolódtak a szállodák felé.
A polgármester szerint korábban a vendégek nagyjából 80 százaléka választotta a hoteleket, a többiek a szobakiadókat, ez az arány mostanra nagyjából 90:10-re módosult. Pedig a város életét utóbbiak adják, hiszen ők használják a fürdőt, ülnek be éttermekbe, kávézókba, vásárolnak a boltokban, vagyis adnak munkát és bevételt a hévízi vállalkozóknak. A fejlesztésekkel ez a tendencia is megfordulhat.
