Tömeges csalással és megfélemlítéssel indult a maratoni orosz választás
Az ukrajnai háború kirobbantása óta először rendeznek parlamenti választást Oroszországban, ezúttal a megszállt ukrán területeken is. A korai voksolás már zajlik, tömeges választási csalások közepette.
Oroszországban soha nem látott, fokozott biztonsági intézkedések mellett kezdődött el az Állami Duma választása. A 450 fős testület küldötteinek megválasztása három napon át tart, szeptember 18. és 20. között, a voksolás fő napja vasárnap, 20-a, de azokban a régiókban, ahol hadiállapot vagy fokozott biztonsági készültség van érvényben, előre hozott szavazást engedélyezett az Orosz Központi Választási Bizottság.
A sikeres ukrán támadások belerondítottak a Kreml narratívájába, az orosz lakosság számára is kézzelfogható közelségbe hozták a háborút és a vele járó ellátási zavarokat. Az elnöki kormányzó párt, az Egységes Oroszország már az ukrán drónoffenzíva előtt is történelmi mélységbe zuhant.
A nyári ukrán támadások miatt több, az európai országrészben található régióban hadiállapotot kellett bevezetni, ezekben és a megszállt ukrán területeken engedélyezték a korai szavazást. Ebbe a kategóriába tartozik a négy elcsatolt kelet-ukrajnai megye mellett többek között a Belgorodi, a Kurszki, a Brjanszki, a Voronyezsi, a Krasznodari és a Rosztovi terület. A korai voksolás kezdetének időpontját szeptember 13-ra rögzítették, a Voronyezsi területen viszont már 9-én megkezdődött az előre hozott szavazás.
A többnapos voksolás és az elektronikus szavazás lehetősége is tovább növeli a rezsim mozgásterét a voksolás befolyásolására. Az orosz hatóságok első alkalommal 2021-ben vezették be a háromnapos szavazást, majd minden indoklás nélkül tették azt állandó gyakorlattá.
A Putyin-rezsim számára mindig kiemelt fontosságú volt a látszat, hogy magas részvétel mellett nagy arányú győzelmet arasson az Egységes Oroszország. Ha többnapos a voksolás, a hatalomnak több lehetősége van arra, hogy urnákhoz terelje a megfélemlített szavazókat – állami és önkormányzati alkalmazottakat, katonákat, Kreml-hű cégek dolgozóit.
Oroszországban évtizedek óta nincs szabad választás: a belső ellenzéket fokozatosan kiiktatták, a látszatdemokráciát a Kreml által engedélyezett, a hatalommal együttműködő kis pártokkal tartják fenn. A voksolás folyamatából már teljesen hiányzik a független ellenőrzés.
A független helyi megfigyelők jelentései szerint a választási folyamatot továbbra is erős adminisztratív nyomás és a manipuláció gyanúja kíséri. Az orosz választási bizottság vezetője közölte: biztonsági okok miatt egyes térségekben korlátozhatják a mobilinternet-szolgáltatást a voksolások idején.
A korai voksolás első napjai máris azt mutatják, a rezsim semmit sem bíz a véletlenre. Belgorodból és a Voronyezsi területről tömeges csalásokat jelzett az emigrációban működő orosz ellenzéki média, helyi forrásokra alapozva.
Belgorod városának egyik iskolájában a tanárokat arra kényszerítették, hogy mások helyett is leadják szavazatukat a korai szavazás első napján. A belgorodi 29-es számú iskola vezetősége vasárnap reggel arra kérte a pedagógusokat, hogy 10 és 14 óra között jelenjenek meg az intézményben. Minden tanár két, számára ismeretlen személy szavazólapját kapta meg, és utasítást kaptak arra, hogy az Egységes Oroszország pártra, valamint Alekszandr Szuvajevre, a Belgorodi terület megbízott kormányzójára szavazzanak.
A Voronyezsi területen ismeretlen nők jártak lakásról lakásra egy szavazóurnával, és arra kérték a lakókat, hogy helyben, a lépcsőházban adják le voksukat.
Arra reagálva, hogy Kijev, az Európai Unió és az Egyesült Államok előre illegitimnek és jogtalannak nyilvánította a megszállt ukrán területeken lebonyolított bármiféle orosz szavazást, Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője augusztus végén azt mondta: „Számunkra tizedrangú, hogy az európaiak elismerik-e, vagy sem a választások eredményét.”
A megszállt ukrán területeken megkezdődött korai voksolásról egyelőre nincsenek beszámolók. Moszkva rendkívüli intézkedéseket vezetett be, és kiemelt hangsúlyt fektetnek a mozgóurnás szavazásra. A 2024-es elnökválasztáskor a mozgóurnát fegyveres orosz katonák kísérték az otthonokba, a szavazópolgároknak pedig a fegyverek árnyékában kellett „helyesen” pecsételniük.