Dupla présben a hazai szőlészek és borászok
Keserves szüretet zárhat idén a magyar szőlő- és borágazat. A klímaváltozás extrém hatásai, az aszály, a tavaszi fagykárok és a terjedő növénybetegségek egyszerre sújtják a gazdákat, miközben a piaci viszonyok semmilyen védőhálót nem nyújtanak.
Kereskényi László verpeléti szőlősgazda szerint az idei termés nagyon gyenge. A verpeléti határban közel hatszáz hektár szőlő található, a hozamok elkeserítőek: hektáronként 25–30 mázsa a jellemző, kivételes helyen éri csak el a 100–120 mázsát. Az elmúlt öt év inflációja az üzemanyag, a növényvédő szerek és a napszám árát is megemelte, a szőlő átvételi ára azonban évek óta nettó 100 és 140 forint között mozog kilónként. Egy hektár szakszerű művelése egymillió forintnál kezdődik, jellemzően 1,4–1,5 millió forint, miközben a 30 mázsás termésátlag után alig félmillió forint folyik be. A földalapú támogatás vagy az agrár-környezetgazdálkodási program hektáronként 400–450 ezer forintot hozhat, de szigorú talaj- és növényvizsgálatokkal, bürokráciával jár.
Egy kunsági termelő szerint a szőlő nem tőzsdei termék: amikor beérik, oda kell adni a felvásárlónak. A termésmennyiség felére esése ellenére sem emelkednek az árak. A jogszabályok szerint a gyorsan romló árut 30 napon belül ki kell fizetni, és az árból sem lehet utólag lefaragni, ehelyett az Alföldön a héten fejezik be a szüretet, és a gazdák még az árat sem ismerik. A kézi munkaerő biztosítása nehézkes, a napszámosok egyre kevesebben vannak, és a közvetítő vállalkozások adófizetési kötelezettségeik előtt eltűnhetnek.
Bolyki János egri borász szerint Egerben jó két-három héttel korábban kellett kezdeni a szüretet. A hónapok óta tartó szárazság miatt a bogyók lékihozatala drasztikusan lecsökkent, a hőség miatt a különböző érési idejű fajták szinte egyszerre értek be. A Sauvignon Blanc és a Blauburger után a rozénak szánt Merlot került a kádakba, majd a Királyleányka és a többi kék fajta. Ha a betakarítás így folytatódik, szeptember 20-ára a kései szüretelésű tételek kivételével elcsendesedhetnek a szőlők. Idén szinte egyetlen fürtöt sem kellett zöldszürettel eltávolítani, a tőkék az átlagos mennyiség alig felét hozták. A rozénak szánt alapanyag fajlagos ára olyan magasra kúszott, hogy tisztán gazdasági alapon nem érné meg feldolgozni, de a piaci jelenlét miatt a borászat nem vonulhat ki ebből a szegmensből.
Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szekciójának vezetője szerint országos szinten legalább 30–40 százalékkal alacsonyabb szőlőtermés várható a tavalyi évhez képest. A szárazság miatt egy kilogramm szőlőből alig 60 százalék must nyerhető ki a szokásos több mint 70 százalék helyett. Az Alföldön az Aletta és a Bianka betakarítása már augusztus végére lezárult, a tavaszi fagykárok és a nyári aszály miatt jó esetben féltermésről lehet beszélni. A hőség miatt az egész országban két-három héten belül véget érhet a betakarítás, ami technológiai és logisztikai kihívást jelent a feldolgozóknak.
A vörösborok piaca leszálló ágban van, a fehérboroké valamivel stabilabb. A mostani készletek a jövő év késő tavaszáig tarthatnak, utána erősödhet a külföldi nyomás: Spanyolországban hatalmas túltermelés van, fennáll az olcsó import fehérbor piacra áramlásának veszélye. A felvásárlási árak nem emelkedtek a tavalyi szinthez képest: kilogrammonként 100 és 180 forint között mozognak, az átlagos középár 120 forint körül stagnál. Aki nem képes legalább hektáronkénti 12-13 tonnás termésátlagot elérni, jelenleg garantáltan veszteségesen működik.
