Mobiltelefonos veszélyriasztás: Európában már működik, Magyarországon hiányzik a megfelelő rendszer
A cell broadcast, vagyis a mobiltelefonokra küldött vészhelyzeti információk az egyik leghatékonyabb védekezési módszer, amely sajnálatos módon Magyarországon még nem áll rendelkezésre. Míg Franciaországtól Romániáig számos országban az állampolgárok regisztráció nélkül, másodpercek alatt kapják meg a hatósági figyelmeztetéseket, addig itthon a helyzeti megoldások szétszórtak, és ettől még messze áll a központi, automatikus cell broadcast rendszer kiépítése. Azok, akik az elmúlt évek során világ különböző pontjain, például Görögországban erdőtűz, Romániában heves vihar vagy Németországban riadópróba közben tartózkodtak, egyértelműen tapasztalhatták, hogyan fejlődött a lakosság riasztása az európai térség jelentős részén.
A cell broadcast technológia lényege, hogy a hatóságok nem egyenként küldenek SMS-t a telefonok felhasználóinak, hanem a kijelölt mobilcellák egyszerre sugározzák a figyelmeztetéseket minden olyan készülékre, amely megfelel a követelményeknek. Ezzel a metodikával nem szükséges tudni, hogy kié a telefon, és a nagy forgalom során is mérsékli a hálózati terhelést. Ráadásul a veszélyterület pontosan kijelölhető, ami további precizitást biztosít a riasztás során.
Uniós kötelezettségek és a mobilrendszerek fejlesztése
Az Európai Unió elektronikus hírközlési kódexe 2022 júniusától kötelezi a tagállamokat, hogy a nagy veszélyhelyzetek és katasztrófák esetén mobilkommunikációs eszközök segítségével értesítsék az érintetteket. A szabály nem ír elő egységes technológiát, így a tagállamok eltérő megoldásokat alkalmazhatnak, amennyiben azok elég hatékonyak, és képesek elérni a területen ideiglenesen tartózkodó turistákat is.
Európai példák: mobilhálózatok és riasztási rendszerek
Hollandiában az NL-Alert néven ismert rendszer a legkorábbi példák között szerepel, amely szélsőséges időjárási viszontagságok vagy egyéb fenyegetések esetén küld értesítést a környék mobiltelefonjaira. Németországban a 2021-es árvizek után a cell broadcast rendszer 2023-tól élesben működik, míg az osztrák AT-Alert szirénákkal együtt működik, és roamingoló külföldieket is képes elérni. Franciaországban a FR-Alert rendszer a 4G- és 5G-hálózatokon működik, míg Spanyolország és Olaszország hasonló elveken alapuló vészhelyzeti értesítési rendszereket működtet.
A magyar helyzet: részmegoldások a nagyobb biztonság érdekében
Magyarország helyzete jóval komplexebb, mint ahogyan az elsőre tűnik. A katasztrófavédelem VÉSZ alkalmazása országosan és ingyenesen elérhető, azonban csak azok számára, akik előre telepítik az applikációt. Az androidos felhasználók egyre gyakrabban tapasztalják a rendszer működésképtelenségét. Ezen túlmenően a MoLaRi szirénahálózat, amely veszélyes vegyi ipari üzemek környékén keresi a meteorológiai és vegyi adatokat, nem nyújt országos figyelmeztető rendszert, csupán meghatározott térségekben működik.
Magyarország tehát jelenleg nem rendelkezik országos, közismert cell broadcast réteggel, amely minden típusú veszély esetén alkalmazás nélkül, másodpercek alatt tudna riasztani. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Magyarország megsértené az uniós előírásokat, hiszen ezek elérhető alternatív megoldásokra is vonatkoznak. A szomszédos országok rendszerei azonban az egyre látványosabb különbségeket demonstrálják.
A gyors reagálás fontossága
A fejlesztések szükségessége különösen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az idő kritikus tényezővé válik. Erdőtűz, villámárvíz, gátszakadás, mérgező füstfelhő vagy ipari baleset esetén nem lehet arra várni, hogy mindenki megfelelő alkalmazást használ, vagy a rádiót figyelje. Mivel a telefon gyakorlatilag mindenkinek a kezében van, elengedhetetlen, hogy azonnali mobilos figyelmeztetések érkezzenek, amelyek más tájékoztatási csatornákkal kiegészítve biztosítják a lakosság védelmét.
